Nagyjából tízszer annyi szelídgesztenyére van igény Magyarországon, mint amennyi itthon megterem. Ez a télen igen népszerű csemege árán is meglátszik. A gesztenye java Olaszországból érkezik, azonban ott is kevesebb termést várnak az idén.
Az igények mellett eltörpül hazánk szelídgesztenye-termése
Bár Magyarország éghajlata kedvez a szelídgesztenye termesztésének, a hazai gesztenyefogyasztás túlnyomó részét import fedezi. A szelídgesztenye a bükkfafélék családjába tartozik, és meglepő lehet, de nem közeli rokona a vadgesztenyének. Magas a tápértéke, valamint számos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) korábbi tájékoztatása szerint hazánkban 276 hektáron termesztik, elsősorban a Nyugat- és Dél-Dunántúlon.
Az országos éves termésmennyiség 150-300 tonna között változott az elmúlt években, ami a helyi feldolgozóknak sem volt elegendő. Ehhez 2000–2500 tonna gesztenyeimport társul 1–1,2 milliárd forint értékben, jellemzően Olaszországból. Azonban ott a kedvezőtlen időjárás miatt idén a megszokottnál kevesebb gesztenye teremhet. Viszont az Agrárszektor megjegyzi, a világ szelídgesztenye-termésének Kína adja csaknem a felét. Európában pedig Spanyolország a legnagyobb termelő.
A nem jelentős hazai szelídgesztenye-termés, illetve a magas ára ellenére egyre keresettebb termék Magyarországon. Az év elején a Budapesti Nagybani Piacon az első osztályú import szelídgesztenye kilóját 2000-2300 forint között kínálták. Viszont jelenleg a kilónkénti ára a kiskereskedelmi láncokban eléri a 4000 forintot.
Milyen dió kerül idén a karácsonyi bejglibe?
A szezon egy másik termékével, a dióval kapcsolatban jellemzően jó termésben bíznak idén a magyarországi termelők. A tavalyi aszály után országosan jelentős javulás látható a termés mennyiségében és minőségében. Igaz, akadnak területek, ahol az elmúlt évek átlagánál harmadával kevesebb termett, amiért leginkább az idén sem megfelelő időjárás okolható. Továbbá egyéb problémák is fennállnak.
Öt évvel ezelőtt jelentkeztek a burokfúrólégy első egyedei. Azóta folyamatosan jelen vannak, és az ország keleti részében terjednek tovább. Nehéz velük felvenni a versenyt. Csalianyagos csapdákkal monitorozzuk az ültetvényt és ahogy növekszik az egyedszámuk, annak megfelelően alkalmazunk növényvédelmi kezeléseket
- idéztük Simon Mátyás diótermesztőt a napokban.
A gazda hozzátette, talán a fúrólégynél is nagyobb problémát jelent a magyarországi diótermelőknek a külföldről, főleg az Unión kívülről beáramló, jellemzően olcsó, de gyenge minőségű importdió. Ezeket gyakran nem ellenőrzött körülmények között termelik. Sokfelé idejétmúlt vegyszereket használnak, és nincsenek olyan szigorú termelési előírások sem, mint az EU-ban.
