Nagyjából tízszer annyi szelídgesztenyére van igény Magyarországon egy átlagos évben, mint amennyi itthon megterem. Azonban idén szerte Európában, így Magyarországon is különösen gyenge volt a gesztenyetermés.
Nagy az igény gesztenyére, de nincs belőle elég
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) tájékoztatása alapján hazánkban 281 hektáron termesztettek szelídgesztenyét az idén. Az országos éves termésmennyiség 150-300 tonna között változott az elmúlt években, ami a helyi feldolgozóknak sem volt elegendő. Ehhez jellemzően 2000–2500 tonna gesztenyeimport társult durván 1–1,2 milliárd forint értékben, jellemzően Olaszországból.
Azonban a 2023-as időjárás Magyarországon és Itáliában, sőt, Európa más termővidékein sem kedvezett a gesztenyetermésnek. A virágzáskori esős idő, valamint az ezt követő szárazság sem tett jót a fáknak, így eldobálták a termésük egy részét. Az őszi meleg sem volt ideális, hiszen kitolta az érési időt, viszont annál előnyösebb volt a károsítóknak.
A 2023-as gesztenyehiányt jól szemlélteti, hogy a legnagyobb hazai gesztenyefeldolgozó amíg egy átlagos évben 1200-1500 tonna gesztenyét dolgoz fel, az idén alig 500-600 tonna került az üzembe.
A szelídgesztenyének magas a tápértéke, valamint számos vitamin és ásványi anyag forrása. Található benne B1-, B2-, B6, C-, és E-vitamin, valamint folát (a B9 vitamin természetben előforduló formája), illetve bővelkedik élelmi rostban is. Viszont zsiradékot csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz, koleszterint pedig egyáltalán nem. Magas szénhidráttartalma miatt a gabona- és burgonyaféléket is helyettesítheti az étrendekben. Ráadásul a gesztenye feldolgozott formában sem veszít a vitamintartalmából.
Mákos, diós, ínyenc: ezek az év díjnyertes bejglijei
Egyébként kihirdették az Év bejglije verseny győzteseit a napokban: a budapesti Édes Szelet cukrászdáé lett az év diós bejglije, a gyomaendrődi Desszert Centeré az év mákos bejglije, ínyenc kategóriában pedig a siófoki Dinasztia Cukrászda Adventi pirkadat elnevezésű bejglije nyert.
A Magyar Cukrász Ipartestület közleménye szerint az idén negyedik alkalommal hirdették meg az Év bejglije versenyt cukrászdák, vendéglátóhelyek és kézműves pékségek számára hagyományos diós és mákos, valamint ínyenc kategóriában.
A hagyományos diós kategóriában az aranyérmet Lengyel Gabriella (Édes Szelet cukrászda, Budapest) nyerte el. Az ezüstérmet Kiss Károlyné (Major Cukrászda, Budapest), a bronzérmet pedig Kara József Zoltánné (Erika Cukrászda, Kesztölc) kapta.
A hagyományos mákos kategóriában az aranyérmet Simon Andreának (Desszert Center, Gyomaendrőd) ítélték oda. Ezüstérmes lett Fazekasné Both Anikó (Both Cukrászda, Tolna), a bronzérmet Kiss Károlyné (Major Cukrászda, Budapest) kapta.
Az ínyenc kategóriában Millei Renátó (Dinasztia Cukrászda, Siófok) nyerte el az aranyérmet Adventi pirkadat elnevezésű bejglijével, amely egy hagyományos bejgli tésztával és kardamommal fűszerezett aszalt vörösáfonyás-mandulapralinés töltelékkel készült bejgli-különlegesség. Az ezüstérmet Dezső Erika és Magyar Éva (Gerő Cukrászda, Nagykanizsa) Kelet Kincse elnevezésű bejglije, a bronzérmet pedig Borongics Anett (Süti Butik, Nagykanizsa) Földimogyorós füge-bejglije kapta.
A különböző kategóriákban is dobogós, legmagasabb összpontszámot elérő versenyzőnek járó Auguszt Elemér különdíj nyertese Kiss Károlyné (Major Cukrászda, Budapest).
Az ínyenc kategóriában több különleges ízkombinációval neveztek a szakemberek. Az idén sláger volt a kókusz, a mandula és a mogyoró, kedvelt volt a marcipán, a pisztácia, a gesztenye, a vörösáfonya, de előfordult gyömbér, málna, birsalma, füge, körte, tonkabab, sütőtök, birspálinka, "vilmoskörte vodka" és vörösbor is a felhasznált alapanyagok között.A három kategóriában az idén több mint 50 bejglit neveztek. A versenymunkákat kategóriánként három tagú zsűri értékelte.
