A korábban nemzetközileg is sikeres magyar diótermesztés helyzete a közelmúltban jelentősen megváltozott. A klímaváltozás okozta termesztési és növényegészségügyi problémák mellett piaci nehézségek is jelentkeztek. Kiszorult a magyar áru az európai piacokról.
Korábban jól ment a hazai dióágazat
3 ezer hektárról több mint 8 ezer hektárra (amelyből 5-6 ezer hektár a termőkorú ültetvény) nőtt a hazai diótermő terület mérete az elmúlt évtizedben. Egy átlagos termésévben nagyjából 7 ezer tonna dióra számíthatunk idehaza, egy jobb évben ez a mennyiség elérheti a 10 ezer tonnát is. A megtermelt dió elsődleges termelési értéke nagyjából évi 4-6 milliárd forint – írja közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A termőterületek növekedésében fontos szerepe volt annak, hogy korábban kedvező piaci pozícióban volt a magyar dió. Emellett sokan úgy tartották, hogy akár gondozás nélkül is képes némi termést hozni a fa, azért érdemes ültetni. Ez a vélekedés azonban sok termelőt vezethet tévútra. A jövőben csak azok maradhatnak versenyképesek a piacon, akik
„magas szintű szaktudás, jó tőkeellátottság, magas színvonalú termesztéstechnológia és kiváló gépesítettség mellett folytatnak diótermelést”
–olvasható a közleményben.
Gondok a hazai terméssel
A hazai dió kiváló, 32-36 mm-es gyümölcsmérete a klímaváltozás hatására az utóbbi években csökkent. Ennek szövődményeként a hozam és a piaci árak is zsugorodni kezdtek. Emellett az időjárásban bekövetkező változások miatt megszűnt az az előnye is a magyar diónak, hogy a szezonban legelsőként tudott megjelenni az európai piacokon.
Emellett lényeges változások következtek be globálisan is. A korábban legnagyobb dióimportőr, Kína például mára exportőrré vált. Növelte emellett a termelését Ausztria, Chile és az USA is.
Mindezek hatásának is betudható, hogy a magyar héjasdióexport harmadára esett vissza, évi 1,5 ezer tonnáról 500 tonna alá. Dióbélből a kivitel pedig a korábbi 2 ezer tonnáról nagyjából 500 tonnára zuhant. Nagyjából a duplájára emelkedett azonban az országba behozott dióbél mennyisége: 600 tonnáról 1,2 ezer tonnára, leginkább Ukrajnából.
Kórokozó pusztítja a termést
A közelmúltban felütötte még egy probléma a fejét a termelésben: a dióburok-fúrólégy. A jövőben kulcskérdés lesz az ellene történő védekezés a NAK szerint. Annak elmaradása a kínálat további visszaeséséhez vezethet. Jó hír azonban, hogy tavaly szabad utat kaptak idehaza olyan növényvédelmi szerek, amelyeket a nyugat-európai diótermelők már használnak az ültetvényeik védelmére.
A hazai diótermő területek egyébként több mint harmada Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van. Ott 3726 hektáron termesztenek diót a NAK adatai szerint. Számottevő még a termesztés Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyékben, 866, illetve 659 hektár.
