Gyakorlatilag háromszorosára emelkedett 5 év alatt Magyarországon a kenyér és a zsömle ára, de a kakaós csigáé is majdnem megduplázódott, miközben a búzatermés és a fogyasztás egyre jobban visszaesik.
A kenyér ára az utóbbi években jelentősen megemelkedett Magyarországon, és a folyamat korántsem ért véget. 2020-ban még 356 forintot kellett fizetni egy kilogramm kenyérért (éves fogyasztói átlagár), míg tavaly már 881 forintot kértek el érte kilónként a boltokban. Az árak szűk 5 év alatt gyakorlatilag megtriplázódtak, és ez nem csupán a kenyérre, hanem más péktermékekre is vonatkozik. A zsömle ára például a 2019-es 25 forintról 2024-re 66 forintra emelkedett, a kakaós csiga pedig tavaly már 249 forintba került, míg 2020-ban még csak 147 forint volt - számol be az Agrárszektor.hu.
Kevés a búza, visszaesőben a kenyérfogyasztás
A drágulás egyik fő oka a csökkent búzatermés, amelynek minősége sem volt ideális. Az idei év terméséről egyelőre még nem rendelkezünk végleges adatokkal, de szakértők becslései szerint a hazai búzatermés csökkent, így nem tudja kielégíteni a malmok igényeit. A betakarított búza 10-15%-a volt alkalmas malmi őrlésre, a többi takarmány minőségű. 2024-ben 5,3 millió tonna búza termett, ami mintegy 600 ezer tonnával kevesebb, mint a tavalyelőtti évben.
A kenyér és más péktermékek drágulása azonban nem csak a búzaterméstől függ, hanem a kereslettől és a fogyasztói szokások változásaitól is. A KSH adatai szerint a kenyérfogyasztás Magyarországon csökkent, valószínűleg főként a koronavírus-járvány és a háború miatti gazdasági nehézségek hatására, ezzel párhuzamosan megfigyelhető trend, hogy egyre többen fordulnak a minőségibb termékek felé.
GVH-célkeresztben a teljes kiőrlésű termékek
Persze azt, hogy amit a kosárba rakunk, valóban jobb minőségű-e, nem tudhatjuk biztosan. Erről árulkodik legalábbis az, hogy újabb versenyfelügyeleti eljárásokat indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) három élelmiszer-kiskereskedelmi láncnál is. A fogyasztói jelzések alapján megfogalmazott gyanú szerint a Spar, az ALDI és a Tesco vélhetően megtévesztő kereskedelmi kommunikációt folytat egyes „teljes kiőrlésűként” hirdetett termékeivel kapcsolatban.
2025. február 13-án közölte a Gazdasági Versenyhivatal, hogy megtévesztő volt a Lidl Magyarország kereskedelmi kommunikációja négy „teljes kiőrlésűként” hirdetett terméke esetében. Kiderült, hogy az érintett pékárukban található liszt csak alig egyharmad arányban volt teljes kiőrlésű lisztből. A fogyasztók megtévesztése miatt a GVH Versenytanácsa 186 millió forint bírságot szabott ki, az országszerte mintegy 200 áruházat működtető kiskereskedelmi vállalkozásra. Az esetről és a Lidl válaszáról ITT írtunk.
A Gazdasági Versenyhivatal az eljárás lezárását követően közölte, hogy fogyasztói jelzések alapján panaszeljárások keretében vizsgálja további piaci szereplők „teljes kiőrlésű” termékekkel kapcsolatos tájékoztatási, illetve kereskedelmi gyakorlatát.
