A talajok tovább száradtak, a július végi átmeneti enyhülés után ismét nőtt a súlyos vagy nagyfokú aszállyal érintett területek nagysága. A nyár szélsőséges időjárása megváltoztatta a növények fenológiai fázisait is.
Így áll a szántóföldi növénytermesztés hazánkban
A napraforgó és a kukorica is a szemfejlődés időszakában jár. Ideális esetben júliusban különösen sok, 100 mm-t elérő csapadékra lenne szüksége ezeknek a növényeknek. Az idén ennek a legcsapadékosabb, nyugati országrészben is alig felét kapták meg kapás növényeink, az ország nagy részén azonban ennek csupán 5-20 százaléka hullott, és augusztus első hetében is ez a száraz tendencia folytatódott – írja a met.hu.
Az állapot így nagyon vegyes képet mutat: nyugaton, délnyugaton, ahol a talajban még van némi nedvesség, viszonylag jól fejlett táblákat látni. Keleten azonban az öntözés nélkül termesztett növények megrekedtek a fejlődésben, az állományok siralmas képet mutatnak az aszály miatt. Alig-alig látni zöld kukorica állományt csövekkel. Jellemzőek a fejlődésben elmaradt, alacsony, alulról elszáradt, felsült, cső nélküli táblák furulyázó levelekkel, ezekből termés már akkor sem lesz, ha ezután bőséges csapadékot kapnának. Az Alföldön sokfelé a menthetetlen táblákat már le is silózták. A napraforgó állapota nem ennyire kiábrándító, legalább kis tányérokat mindenhol látni. Keleten a kaszálók, legelők is teljesen kiszáradtak, kiégtek.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek dinamikusan növekednek, jelenleg többnyire 1100 és 1220 foknap között alakulnak. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek jellemzőem 40-80 foknappal haladják meg a sokéves átlagot, a tavalyinál pedig 40-100 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a hőmérséklet hatására tavalyinál körülbelül egy héttel korábban, és az ilyenkor szokásosnál is néhány nappal hamarabb következnek be, ugyanakkor az aszály miatt is lerövidülnek a fázisok a kényszerérés miatt.
A csapadékhiány továbbra is sújtja a növényeket
A mögöttünk álló héten is igen meleg, nagyrészt száraz időben volt részünk. A hét elejétől fokozatosan emelkedett a hőmérséklet, már keddtől 30 fok fölött alakultak a maximumok, a tetőfokát pedig pénteken, illetve az Alföldön szombaton érte el a hőség, amikor 35-39 fokig melegedett a levegő. A szombat reggel erős széllel érkezett hidegfrontnak köszönhetően a Dunántúlon ekkor már néhány fokkal kevésbé volt meleg, vasárnap pedig országszerte „csak” 30 fok körüli csúcsértékek voltak jellemzők.
Csapadékot sajnos csak kevés helyre hozott a frontrendszer, szombaton szinte sehol nem esett, majd vasárnap hajnaltól alakultak ki többfelé gyenge záporok, melyekből 1-2 mm-nél nagyobb mennyiséget csak nagyon kevés helyen mérhettünk. A száraz, forró időben a július végi csapadék hamar elillant a talajokból, csak az Északi-középhegység északi oldalán, illetve egy-két felhőszakadás által érintett foltban maradt nyoma a nedvességnek, a legtöbb helyen azonban kritikusan száraz a talajoknak mind a felső fél, mind a felső egy méteres rétege.
Az szárazság területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekedett a múlt hét folyamán, a hét végére az ország területének háromnegyed részén tapasztalható súlyos vagy nagyfokú aszály, ami az Alföldön tartósnak bizonyul. Duna-Tisza közén nagy területen 5 mm csapadék sem hullott az elmúlt 30 napban, és az Alföld jelentős részén a 100 mm-t is meghaladja az elmúlt 90 nap csapadékösszegének sokéves átlagtól vett negatív eltérése.
