Sorra dőltek hazánkban a melegrekordok az elmúlt napokban. Az enyhe éjszakákat és a 20 fok közeli csúcshőmérsékleteket a mövények is megérzik. A korai csonthéjasok nedvkeringése északon is beindult. A folytatás sem ígér nagyobb lehűlést. Marad az átlagosnál enyhébb idő.
Kitart az enyhe idő
Nem lehet jelentősebb időjárás-változásra számítani a folytatásban sem. Marad az enyhe idő, komolyabb lehűlés egyelőre nem valószínű.
Igaz, több gyenge front is érkezik majd fölénk a jövő hét közepéig, de ezek csak kisebb mennyiségű esőt hoznak. A heti összmennyiség várhatóan 5 mm alatt marad.
A hőmérséklet sem változik számottevően. A kevésbé felhős éjszakákon gyenge fagyok várhatók, napközben 10 fok körül, kissé afölött alakulnak csúcsértékekkel - írja friss, agrometeorológiai jelentésében a HungaroMet.
Így alakult az előző napok időjárása
A február eleji csendesebb és szárazabb idő után az előző hét végén egy hullámzó frontrendszer érte el térségünket, csapadékkal és továbbra is enyhe levegővel. Főleg a Dunántúl déli felétől az északkeleti országrészig terjedő sávban esett nagyobb mennyiségű eső. A 30 napos csapadékösszeg hazánk nagyobb részén hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest, de a csapadékos november és december miatt a 90 napos összegben még mindig nagy a pozitív eltérés. A talajok szinte telítettek a felső egy méteres rétegben, inkább csak a Kisalföldön és kevesebb esőt kapó délkeleten szikkadt meg a felszín közeli réteg számottevően. Főleg az Alföldön még mindig vannak belvízfoltok. Az enyhe idő és az eső hatására a Tisza vízrendszerében árhullámok alakultak ki, így a Tisza mentén a belvizes területek kiterjedése nem csökken.
Az elmúlt 10 nap átlaghőmérséklete +10 Celsius fok körül alakult, ez 8-10 fokkal haladja meg az ilyenkor szokásos értéket. Sorra dőltek meg a melegrekordok, a minimumok és a maximumok is szokatlanul magasan alakultak, szombaton és vasárnap délkeleten a 20 fokot is meghaladta a hőmérséklet. Erre a hétre pár fokkal hűvösebb levegő érkezett fölénk, és éjszakánként gyenge fagyok is előfordultak, napközben pedig 10 fok körül alakult a hőmérséklet.
Mi a helyzet a mezőgazdasági területeken?
Az őszi vetések, ahol nincs tartós belvíz, viszonylag jó állapotban vannak, ezen a télen sem volt eddig olyan hideg, ami hótakaró nélkül kárt okozott volna. A kórokozókat és a kártevőket bár kissé megtizedelte a január második hetétől a hónap végéig jellemző, legalább éjszakánként fagyos idő, de tartósabb hidegre lett volna szükség ahhoz, hogy számottevően gyérüljenek. A talajfagy a maximális mélységét (5-25 cm) január közepén érte el eddig ezen a télen, ami igen sekély és az is csak rövid ideig tartott. A tél jelentős részében egyáltalán nem volt fagy a talajban. Belvízfoltok főleg az Alföldön fordulnak elő, ezek kiterjedése alig változik. A vízborítás alatt álló őszi vetéseknek a hideg idő a kedvezőbb, +4, +5 Celsius fokos napi középhőmérséklet alatt kevésbé károsodnak. December második felében, január első hetében, valamint februárban azonban jelentősen meghaladta a hőmérséklet ezt a küszöbértéket. A vetések meg is sínylették a tartós vízborítást, főleg a repce, mely a belvízfoltokban ki is pusztult.
Az enyhe idő miatt a korai csonthéjasok nedvkeringése már az északi országrészben is megindult: a rügyek megpattantak. Ennek pedig még súlyos következményei lehetnek a folytatásban egy nagyobb fagy kialakulása estén. A kajszi a rügypattanás fenológiai fázisában -4 Celsius foknál erősebb fagy estén már károsodik, márpedig még nagyon korán van ahhoz, hogy ettől nagyobb fagy már ne legyen. 2021-ben és 2022-ben például március közepén -10 fok körüli fagyok is előfordultak az egész országban.
