Nem csökkent a vízhiány az elmúlt héten hazánkban, továbbra is aszálytól szenvednek növények. Keleten a kukorica idén nagy területen egyáltalán nem hoz termést, sokfelé le is silózták a táblákat. A lucerna viszont még bírja az aszályt.
Így áll a szántóföldi növénytermesztés hazánkban
A napraforgó és a kukorica is zömében elvirágzott. Ideális esetben júliusban különösen sok, 100 mm-t elérő csapadékra lenne szüksége ezeknek a növényeknek. Az idén ennek a legcsapadékosabb, nyugati országrészben is alig felét kapták meg kapás növényeink, az ország nagy részén azonban ennek csupán 5-20 százaléka hullott – írja a met.hu.
Az állapot így nagyon vegyes képet mutat: nyugaton, délnyugaton, ahol a talajban még van némi nedvesség, szépen fejlett táblákat látni. Keleten azonban az öntözés nélkül termesztett növények megrekedtek a fejlődésben, az állományok siralmas képet mutatnak az aszály miatt. Alig-alig látni zöld kukorica állományt csövekkel. Jellemzőek a fejlődésben elmaradt, alacsony, alulról elszáradt, felsült, cső nélküli táblák furulyázó levelekkel, ezekből termés már akkor sem lesz, ha ezután megázna. Az Alföldön sokfelé, főleg Békés megyében a menthetetlen táblákat már le is silózták. A napraforgó állapota nem ennyire kiábrándító, legalább kis tányérokat mindenhol látni.
Keleten a kaszálók, legelők is teljesen kiszáradtak, kiégtek, a nyájak, gulyák a száraz fűben, jobb esetben a vízpartokon keresgélnek. A kiszáradt fű mellett a lucerna még zöldell, hiszen igen mélyre nyúlnak gyökerei, így nagy mélységből is képes fölvenni a nedvességet.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek dinamikusan növekednek, jelenleg többnyire 950 és 1050 foknap között alakulnak. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek jellemzőem 35-65 foknappal haladják meg a sokéves átlagot, a tavalyinál pedig 40-100 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a hőmérséklet hatására tavalyinál körülbelül egy héttel korábban, és az ilyenkor szokásosnál is néhány nappal hamarabb következnek be, ugyanakkor az aszály miatt is lerövidülnek a fázisok a kényszerérés miatt.
Nem csökkent a csapadékhiány
A múlt héten száraz, napos, egyre melegebb időben volt részünk. Pénteken már néhány gomolyfelhő is megjelent az égen, de nagyon gyenge záporok csak a Bükk és a Mátra térségében alakultak ki. A hőség egészen szombatig fokozódott, de már szerdától nagy területen alakultak 35 fok fölött a maximum hőmérsékletek, szombaton pedig az Alföld nagy részén 40 fokig melegedett a levegő. Szombaton napközben, majd éjszaka is érkezett egy-egy hidegfront, záporokkal, zivatarokkal, ezekből azonban csak kevés helyen hullott 1-2 mm-t meghaladó csapadék, és csak kisebb foltokban esett 5-15 mm. Vasárnap napközben több fokkal visszaesett a hőmérséklet, a csúcsértékek azonban így is meghaladták a 30 fokot, elszórtan gyenge záporok is kialakultak. Kedden újabb, gyenge hidegfront érkezett, de ezúttal is inkább csak az északnyugati országrész egyes részeire hozott számottevő csapadékot.
Az elmúlt 10 nap csapadékösszege az ország nagy részén néhány tized és két milliméter között alakult, csak nyugaton és északon voltak helyek, ahol 5-15 mm esett. Az 30 és 90 nap csapadékösszege országszerte jelentősen elmarad a sokéves átlagtól, ami az aszály fokozódását jelenti. A talajok felső egy méteres rétege az öntözés nélküli területeken az ország nagy részén csont száraz, a növények ebből a rétegből már nem tudnak nedvességet fölvenni, kivétel a délnyugati, nyugati országrész. A téli időszakban sem hullott elegendő csapadék, a talaj mélyebb rétegei nem tudtak feltöltődni, most ennek hatása is jelentkezik. Az aszályt pedig a nagy hőség tovább súlyosbította.
