A mezőgazdasági módszerek változását szorgalmazza az elismert kutató

Az intenzív terhelés következtében a mezőgazdaság által hasznosított talajréteg szerkezete tönkremehetett Magyarországon egy elismert kutató szerint. Ő új módszereket terjesztene el a hazai agráriumban.


Figyelmeztet a szakember

Dr. Dobos Endre tanszékvezető a Miskolci Egyetemen, valamint a Földrajz - Geoinformatikai Intézet docense. A kutató munkáját a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével is elismerték a közelmúltban. Vele olvasható egy interjú az egyetem honlapján.

A szakember igyekszik figyelmeztetni mindenkit: a hazai termőtalaj érdekében új mezőgazdasági módszerekre van szükség. Tönkrement a szerkezetük, és már alig romolhat tovább a minőségük.

„A talaj egy egyensúlyi rendszer. Egy szemcse önmagában kevés, talajmorzsákká kell alakulnia, amelyekben vannak pórusok, amik a levegőt és vizet eresztik át, és/vagy szívják magukba. Ezzel szemben az agyonművelt talaj nem rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. Az egészséges talaj fizikailag háromfázisú: (valójában négy, az első a biológiai, de azt most nem részletezem) szilárd rész, ami szerves és szervetlen anyagokból áll, levegő- és víztartalom. Ha csak levegő van, az szárazságot jelent, ha túl sok a víz, kezelhetetlen, tehát az is baj. A lényeg: egyszerre kell jelen lennie a gravitációs és kapilláris térnek, vagyis át is kell eresztenie, de fel is kell szívnia a nedvesség egy részét. Na ezt tettük tönkre a nagy gépekkel, a rengeteg műveléssel”

- panaszolta a szakember.

Van megoldás, de nehéz lesz

Dobos Endre szerint az USA jó példával szolgálhat, hiszen ott megoldották ezt a problémát. Amerikában talajvédelmi törtvény született, már a 30-as években emiatt. Az Egyesült Államokban a mezőgazdasági területek mintegy 10 százalékán úgy vetnek, hogy előtte nem készítik elő a talajt.

„Napjainkban mire a vetőmag a talajba kerül, addig ötször-hatszor is megdolgozzák a földet. Szántják hosszába-keresztbe, boronálják, preventív növényvédelmet alkalmaznak, és ezt mind-mind sok tonnás, hatalmas gépekkel. Azok pedig porítják a talajt, tönkre teszik annak szerkezetét”

- állítja a szakértő.

A kutató elmondta azt is, hogy ugyan több gazda hallgat rá, azonban a legtöbben az „egyszerűbb utat választják”, ráadásul a támogatási rendszer is nekik kedvez.

Rövid távon nem éri meg az átállás

Dobos Endre szerint a váltás legfőbb gátja az, hogy a gazdák a kezdetekben anyagilag nem járnának túl jól. Ez azonban csak rövid távon van így, nagyobb távlatokban megérné.

„Amit én is képviselek, az komplikáltabb, hozzáértőbb, a jelenleginél is precízebb művelést jelent. Amit megszoktak a gazdák, azt nehezebb feladni. Lassan, apránként. A mezőgazdaság átállása is ilyen. Sok-sok egyeztetés, tudástranszfer, gyakorlati ismeret átadására van szükség. De ami ennél is fontosabb: a támogatási rendszert is korrigálni kell. Annak és azért kellene pénzt adni, aki tudatosan művel, odafigyel a talaj egészséges szerkezetére, még ha ez adott esetben kevesebb terméssel is jár, ám hosszútávon egészségesebbé teszi a földet”

- magyarázta a kutató.

A szakember végezetül hozzátette, hogy a jelek szerint a hazai és az európai politikus kezdik megérteni, hogy változtatásra lesz szükség a mezőgazdasági módszerekben, ezért ő meglehetősen bizakodó.

The Conversation

Ne hagyd ki!