Hétfő este újabb frontrendszer érte el Magyarországot, mely miatt ma estig többfelé várható zápor és zivatar. Azonban ezúttal is kisebb a valószínűsége a csapadéknak a déli országrészben.
Marad a késő nyári idő
Az előttünk álló héten folytatódik az évszakhoz képest meleg, késő nyári idő. Ma kora hajnalban nyugat felől egy frontrendszer éri el térségünket, így délutánig többfelé várható zápor, zivatar. De ezúttal is lesznek nagyobb területek, melyeket elkerül a csapadék. Szerdán, csütörtökön és pénteken száraz időre van kilátás, a hét közepén hajnalonként párásságra, foltokban ködre lehet számítani. A hétvégéig a legtöbb helyen a talajok további nedvességvesztése lesz a jellemző. Újabb hidegfront a hétvégén érkezik, szombaton többfelé valószínű eső, zápor, zivatar.
Azonban ezek a frontok nem hűtik le jelentősen a levegőt. A felhősebb, csapadékosabb tájakon kedden és szombaton átmenetileg 25 fok alá esik vissza a hőmérséklet, de a hét közepén 25-30 fok közötti értékeket mérhetünk. Éjszakánként sem hűl le jelentősen a levegő, maradnak a 15 fok körüli minimumok - írja agrometeorológiai jelentésében az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ).
Így alakult az előző napok időjárása
A múlt hét közepe óta kissé változékonyabbra fordult időjárásunk. Szerdán este egy hidegfront érkezett, melynek hatására péntek estig az északnyugati országrészben valamint hazánk északi, északkeleti harmadán többfelé, az Alföld más részein foltokban hullott 5-15 mm csapadék, de néhol egy-egy kiadósabb felhőszakadás is előfordult. A hétvégén az ország keleti felén elszórtan voltak záporok, egy-egy zivatar is kialakult, de a legtöbb helyen száraz, nagyrészt napos idő volt a jellemző. A Dunántúl jelentős részén és az Alföld déli és középső tájain szeptemberben még egyáltalán nem volt csapadék, és a 30 napos csapadékösszeg is sokfelé mutat jelentős, 20-70 mm hiányt a sokéves átlaghoz képes. A múlt hét közepi esők, záporok átnedvesítették a felső talajréteget az északnyugati és a keleti, északkeleti országrészben, a Dunántúl délkeleti tájain és többfelé az Alföldön, különösen a Jászság és a Hódság területén azonban nagyon száraz a talaj. Az Alföldön és a Dunántúlon az aszály által érintett terület nagysága valamint az aszály mértéke egyaránt növekedett az elmúlt egy hétben. A középső és mélyebb rétegek az őszi, téli feltöltődés előtti időszakban országszerte csak kevés nedvességet tartalmaznak.
A napi középhőmérséklet a múlt hét első felére jellemző 21-24 fokos értékekről a hét második felében 19-20 fokra esett vissza, de még ez is több fokkal magasabb az ilyenkor szokásosnál. Szerdáig 30 fok körüli vagy azt meghaladó maximum értékeket mérhettünk, majd a hét közepén érkezett hidegfront nyomán lehűlt az idő, de vasárnap már 27-29 fok közé melegedett a levegő. A reggeli minimumok nem estek számottevően vissza, továbbra is 12-17 fok köré hűl éjszakánként a levegő.
Mi a helyzet a mezőgazdasági területeken?
A kukorica és napraforgó érésének igen jót tett a szeptember első felét jellemző napos, száraz, meleg idő, csapadékra ezeknek a növényeknek ilyenkor már nincs szükségük. A kukorica egyre többfelé a teljes érés fázisában jár, sokfelé látni már nagyobb részt száraz állományokat. A napraforgó is a növényszáradás fázisában van, mindkét növényre jellemzőek a jól fejlett állományok.
Az őszi káposztarepce jellemzően már a csírázás, kelés fázisában van, a magágy előkészítéséhez, a vetéshez és a magok keléséhez a hónap első dekádjában az ország nagyobb részén kedvező volt a talaj fölső rétegének nedvességtartalma, azóta azonban a Dunántúl nagy részén és sokfelé az Alföldön is egyre jobban kiszáradt a talaj, ezeken a területeken kiadós csapadékra lenne szükség a növény optimális korai fejlődéséhez.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1400 és 1610 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek északon és nyugaton, a magasabbak délkeleten vannak, az országon belüli különbség továbbra is növekszik. Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg a tavalyi évhez képest, jelenleg mintegy 60-110 foknap a hiány. A sokéves átlaghoz képest a nyár végére zárkózott föl a hőösszeg, jelenleg már 10-60 foknap előny a jellemző. Mindez azt jelenti, hogy a növények „utolérték magukat”, az érés fázisa már a szokásos időpont körül történik.
