Rendkívüli időszak után vágtak neki a 2023-as szezonnak a magyar zöldségtermesztők, a megnövekedett energia- és inputanyagárak, az önköltségek drasztikus emelkedése ellenére 2022-ben összességében a termelők jövedelmezősége nem romlott, ez pedig létfontosságú ahhoz, hogy a termelői közösség versenyképes maradjon - derül ki a DélKerTÉSZ szakmai összefoglalójából.
A szövetkezet főként paradicsomot és paprikát termesztő tagjai 2022-ben 53,3 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ez több mint 1500 tonnával, majdnem 3 százalékkal haladja meg a 2021-es mennyiséget. Az úgynevezett frisspiaci termékeknél – a paprikánál és paradicsomnál – 1100 tonnával 26 ezer tonna alá csökkent az értékesített mennyiség, a termelők közül ugyanis többen koktélparadicsomot ültettek, ezeknek a hozama pedig alacsonyabb, mint a hagyományos változatoké. A frisspiaci termékek 54 százaléka egyébként paprikaféle, 44 százaléka paradicsom, a többi pedig többek között uborka vagy káposztaféle volt tavaly.
Rekordot hozott az év
„A termelőknek 4,4 milliárd forinttal többet tudtunk fizetni mint 2021-ben. Éves szinten ugyanis a termelői árak a frisspiaci termékek közül a paprikaféléknél 42 százalékkal, a paradicsomféléknél közel 40 százalékkal, míg a paprikakülönlegességeknél 12-28 százalékkal nőttek. A DélKerTÉSZ egyébként 2022-ben rekordszintű forgalmat ért el: a zöldség- és gyümölcsértékesítésből származó nettó árbevétel megközelítette a 18 milliárd forintot, ami éves szinten 37 százalékos növekedést jelent” – mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.
A bevétel növekedéséhez hozzájárult, hogy öt országos hálózattal rendelkező boltláncnak 10 milliárd forintértékben adott el zöldségeket a DélKerTÉSZ, ami több mint 2 milliárd forintos növekedést jelent. A külföldi értékesítés szintén nőtt, mégpedig 34 százalékkal 3,1 milliárd forintra, az exportpiacok közül elsősorban a cseh, szlovák, német, román, bolgár vevők biztosították a legnagyobb megrendeléseket.
Kitörési pont a magyar zöldségtermelőknek
A szakember szerint továbbra is nagy lehetőség rejlik az exportban: leginkább a kelet-európai – Románia, Csehország, Szlovákia – országok jelenthetnek fontos piacot a rövid szállítási utak miatt. Az energiaárak és az inputanyagok árának elszállása, valamint az éghajlatváltozás miatt jelentősen átrendeződtek a piacok is: van, ahol az ültetést későbbre csúsztatták, több országban, például Spanyolországban komoly vízhiánytól szenvedtek a termelők, de az extrém időjárás, a hideg Észak-Afrikában is visszavetette a termésmennyiséget. Hollandiában pedig pótlólagos megvilágítást igénylő hajtatott zöldségtermelésre voltak negatív hatással az energiaárak.
„Gazdasági és természeti okok miatt jelentős strukturális változások várhatóak, ez pedig kitörési pont lehet a magyar termelők és a magyar zöldségek számára. Ehhez azonban megfelelő mennyiségű és minőségű árura van szükség, a lehetőséget pedig most kell megragadni. A magyar termelők a szállítási távolságok és a geotermikus energia, valamint a termálvíz kihasználása miatt egy lépéssel előrébb lehetnek a régiós piacokon. Ehhez azonban folyamatos fejlesztésekre van szükség” – emelte ki Nagypéter Sándor.
A szakember szerint a szabadföldi termelést – nagy mennyiségben – az időjárás szinte ellehetetlenítette, Szentes azonban a legfontosabb, úgynevezett hajtatókörzetek egyike, így a DélKerTÉSZ-nél a zöldségtermesztés jelentős része nem szabadföldön történik, a külső környezetnek így nincsenek annyira kitéve a termelők. A hajtatott zöldségtermesztés a mezőgazdaság nemzetközi szinten egyre nagyobb teret hódító, innovatív ágazata, amelyben komoly fejlődési lehetőség van: a szabályozott környezetben történő termelés nemcsak a klímaváltozás miatt szélsőségessé váló időjárás miatt bír egyre nagyobb jelentőséggel, de jelentős szerepe van annak is, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű hazai zöldség és gyümölcs álljon a fogyasztók rendelkezésére.
