Ettől az időponttól kezdve Nagy-Britannia már nem tagja a nagy európai közös piacnak, az onnan érkező áruk importnak, az oda szállítottak exportnak minősülnek. Mivel az ott élő sokszázezer magyar állampolgár miatt sok magyar cég üzletel Nagy-Britanniával, lássuk mit kell tenni, hogy az üzletmenet zavartalan maradjon!
Mi történik, ha a britek megállapodnak az EU-val a kilépésről?
- -vámazonosító számmal (EORI-szám) kell rendelkezni, hogy kereskedni lehessen
- -vámáru nyilatkozatot kell benyújtani, akár exportról, akár importról van szó
- -figyelni az áfabevallásra, az importra ugyanis más szabályok vonatkoznak
Mi történik, ha nincs egyezség Brüsszel és Nagy-Britannia között?
- -a fenti teendők akkor is megmaradnak
- -az export és az import után vámot is kell fizetni
- -egyes termékcsoportoknál korlátozhatják a Nagy-Britanniába be – és kivihető mennyiséget
- -bizonyos termékek behozatalához különleges engedélyekre lehet szükség
- -a vámeljárások lebonyolítására pénzügyi képviselőt kell fogadni
Ha a brit kilépés miatt egy magyar vállalkozásnak megugrik az importja, akkor érdemes vámhatósági engedélyt kérni, hogy a telephelyén is elvégezhesse a vámkezelést és időszakosan is benyújthassa az árunyilatkozatokat. Jó megoldás lehet az Engedélyezett Gazdálkodó (AEO) minősítés megszerzése is, mert ezzel a státusszal az importáfát önadózóként lehet megfizetni.
Egy jó hír a végére: a jövedelemadó kérdését a Brexit nem érinti, mivel Magyarország és Nagy-Britannia korábban már kötött kettős adóztatás elkerülő egyezményt, ami a felek uniós tagságától függetlenül érvényes!
