A rezsicsökkentett szemétszállítási díjak nem fognak változni a lakosság számára a július elsején az egész országban induló új hulladékgazdálkodási rendszerben,mondta Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium (EM) államtitkára a köztelevíziónak.
Koncz Zsófia azt mondta, a hulladékgazdálkodás átalakításával országosan egységes, takarékosabb, eredményesebb rendszert szeretnének kialakítani. Az új koncessziós modellben az állam helyett a Mol hulladékgazdálkodási vállalata veszi át, gyűjti, szállítja és előkezeli a hulladékot, a hulladékkezelési költséget pedig júliustól a szennyezőnek kell majd fizetnie.
Magyarországon a települési hulladék újrafeldolgozási aránya jelenleg 32 százalék, ezt rövid idő alatt meg kell duplázni, hosszú távú cél pedig, hogy a lerakókba kerülő lakossági hulladék jelenlegi 50 százalékos aránya 10 százalék legyen - sorolta az államtitkár.
Július elsejétől bevezetik a szennyező fizet elv alapján a kiterjesztett gyártói felelősséget. Vannak olyan szennyező termékek, amelyekért a gyártónak meg kell fizetnie a hulladék kezelését a teljes életciklusra. Koncz Zsófia szólt arról is, hogy egyre többen csatlakoznak az illegális hulladék felszámolására irányuló akciókhoz, a szelektív hulladékgyűjtést is egyre többen alkalmazzák. Fontosak a környezettudatos felhívások, erre nyitottság van a lakosság körében - tette hozzá az államtitkár.
Van, akinél a felelősségi díj a gond
A július 1-jétől érvénybe lépő kiterjesztett gyártói felelősségi díj és annak magas tételei miatt sürgős egyeztetést javasol a kormánnyal a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) - közölte a FÉSZ.
Az elmúlt évek során a termékek, így az élelmiszerek csomagolásával kapcsolatos környezetvédelmi problémák orvoslása és az újrahasznosítás hatékonyságának növelése érdekében, egy uniós irányelv útmutatása alapján az összes tagállamban, így Magyarországon is bevezetik az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR). A közlemény szerint az már hazai sajátosság, hogy július 1-jétől nem az állam vagy piaci szereplők által alapított non-profit irányító szervezet, hanem a MOHU Mol Zrt. által működtetett koncessziós társaság fogja teljesíteni a szükséges visszagyűjtési és hasznosítási feladatokat a gyártók nevében.
A koncessziós tervekkel összefüggő aggályaikat folyamatosan jelezték a jogalkotók számára az élelmiszergyártók, ugyanis hatékonyabbnak és olcsóbbnak tartották volna a feladatok végrehajtását a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően piaci alapokon működtetni.
A FÉSZ úgy vélte, félelmeik igazolódni látszanak, mivel nagy érvágást jelent majd a gyártók számára, hogy július 1-jétől az eddig erre a célra befizetett környezetvédelmi termékdíj összegének a 3-5-szörösét, bizonyos esetekben akár 10-szeresét kell fizetniük az egyes csomagolóanyagok után. Ez a megemelkedett tétel az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi díj.
Kiemelték, a gyártókat képviselő szakmai szervezeteket sem vonták be a díjtételek kialakításába, így nem világos a költségviselők számára, hogy mi alapján határozták meg azok mértékét. Mindezek miatt a gyártók önköltségnövekedése kettős; nem csak a boltba kerülő csomagolt élelmiszerek csomagolására kell magasabb díjat fizetniük, de a teljes termelési és ellátási lánc mentén a csomagolások minden elemére magasabb költségek rakódnak. A gyártók kénytelenek lesznek az élelmiszerek átadási árában ezt a költségemelkedést érvényesíteni, amit a kiskereskedők saját megnövekedett terheik miatt szintén kénytelenek lehetnek a fogyasztók felé áthárítani. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerárak további növekedése várható a július 1-jétől bevezetendő magas díjak miatt.
Ezért a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének meggyőződése, hogy az élelmiszerárak további emelkedésének megakadályozása, valamint a magyarországi élelmiszeripari vállalkozások talpon maradásának és versenyképességének biztosítása érdekében, a díjak auditált felülvizsgálatára és jelentős csökkentésére van szükség.
