Rombolnak a hódok
Több panasz is érkezett a közelmúltban a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósághoz (KÖTIVIZIG) az utóbbi években jelentősen elszaporodott hódok okozta problémák miatt – áll az Igazgatóság honlapján. Az eurázsiai hódok több, a folyókat kísérő erdősávokban is kárt tettek, de körberágtak fákat közutak és járdák közelében, így azok könnyen rádőlhetnek az utakat használókra. Emellett az állatok járat- és üregásó tevékenysége jelent nagyobb kockázatot.
A belvízelvezető csatornák és az öntöző csatornák depóniájába fúrt hódjáratok miatt ráadásul meggyengülhetnek az építmények, ami a tönkremenetelüket eredményezheti. Megnőtt az esélye annak is, hogy az árvízvédelmi töltésekben járatokat alakítanak ki, így gyengítik a védműveket. Erre ráadásul árvíz idején van a legnagyobb esély, amikor a megnövekedett vízszint miatt a töltések közelébe úsznak a hódok.
A szakemberek beszámolnak arról is, hogy a Zagyva Zagyvarékasig terjedő szakaszán álló idős, őshonos fák komoly természeti értéket képviselnek, ezért egyetlen fát sem vágtak ki az elmúlt évtizedekben. Ezzel szemben a hódok kidöntik azokat, a hidak és kanyarulatok környezetén pedig torlaszokat képeznek belőlük. Az eurázsiai hód tevékenysége a nemzetközi - Natura 2000 hálózat - természetvédelmi oltalom alatt álló élőhelyek károsítását is eredményezi.
Ki és mit fog lépni az ügyben?
A vízügyi igazgatóság szerint az erdők megóvása érdekében szükséges lépések megtétele (például az eurázsiai hód állományszabályozása, a kártétel megelőzése, vagy a károkozás megtérítése) nem része a feladataiknak és inkább a természetvédelmi kezelő feladatkörébe tartozhat.
2019-ben tartottak ugyan egy „hódkonferenciát" a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezésében, ahol vízügyi igazgatóságok és természetvédelmi kezelők is részt vettek. Az eseményen felmerül az állományt csökkentésének lehetősége, de azóta sem történt előrelépés az ügyben.
Az KÖTIVIZIG a hódállománynak az érintett területről történő kiszorításában, valamint az állományszabályozásban látja a probléma megoldásának a kulcsát. Emellett az idős fák törzseit egyedi védelemmel látnák el, de fontosnak tartják új, őshonos facsemeték ültetését és azok védelmét is.
40 éve még hírük sem volt
A magyarországi hódállomány a 19. század közepére a vadászat miatt teljesen kipusztult. Közel másfél évszázaddal később, 1991-ben kezdtek ismét betelepedni a hazánkba Ausztria felől. Emellett szervezett telepítésük is zajlott 1996 és 2008 között. 2019 végére az eurázsiai hód hazai állománya a becslések szerint 8500 példányra nőhetett.
A KÖTIVIZIG a hódok okozta első, jelentősebb vízkárelhárítási problémával 2010-ben szembesült. Akkor Tiszasüly térségében a fővédvonalat keresztező rámpába ásott üreget egy példány, amely az árvíz idején beomlott. Azóta az állatok jobban elszaporodtak és egyre több bajt okoznak.
Mivel védett állatról van szó, eseti engedélyekkel tudja csak az Igazgatóság évről-évre megoldani a hód miatt felmerülő, vízkárelhárítással kapcsolatos problémákat, de csakis a legfrekventáltabb esetekben. 2015 óta minden évben kérvényt nyújtanak be a hód riasztása, illetve állományszabályozása miatt. A kérvény szükséges, hiszen Magyarországon az eurázsiai hód 1988 óta védett, természetvédelmi értéke pedig 50 000 forint.
