Túl sok ivóvizet pazarolhatunk el napi szinten.

Hatalmas mennyiségű ivóvizet használunk fel fejenként napi szinten, elég csak a fürdővízre, a mosáshoz felhasznált vízre, vagy éppen a toalett leöblítésekor elfolyó vízre gondolni. A világ vizeinek azonban csupán 2 százaléka alkalmas emberi fogyasztásra.


Túl sok vizet használunk

Hazánk átlagos napi ivóvíz-felhasználása egy emberre vetítve 110 liter. Ebből legfeljebb 3 liter az a víz, amit megiszunk, a többit például tisztálkodásra, takarításra, esetleg öntözésre használjuk. Ennek a mennyiségnek azonban sokszorosa a napi szintű vízlábnyomunk – írja az Agroinform.hu.

A vízlábnyom leegyszerűsítve azt mutatja, hogy hány liter vízre van szükség egységnyi mennyiségű élelmiszer előállításához, valamint a fogyasztóhoz kerüléséhez. Ennek értelmében az összes általunk elfogyasztott élelmiszer megtermeléséhez felhasznált vízmennyiség a mi vízlábnyomunk mértékét emeli. Egy magyaroroszági lakos napi vízlábnyoma pedig nagyjából 2055 liter – írja a cikk.

Ekkora lehet néhány napi fogyasztási cikk vízlábnyoma

Az Agroinform összegyűjtött néhány terméket, és azok feltételezett vízlábnyomának a mértékét:

  • Alma - egy átlagos méretű, nagyjából 15 dkg-os alma megtermeléséhez nagyjából 125 liter vízre lehet szükség.
  • Banán - egy 20 dkg-s banán vízlábnyoma 160 liter lehet.
  • Marhahús - 1 kg marhahús előállítása 15 400 liter vizet vehet igénybe.
  • Egy pohár sör vízlábnyoma nagyjából 74 liter.
  • Kenyér - 1 kg búzakenyér elkészítéséhez 1827 liter víz kellhet.
  • Vaj - a vaj vízlábnyoma körülbelül 5550 liter kilogrammonként.
  • Káposzta - a káposzta vízlábnyoma 280 liter körül alakulhat kilogrammonként.
  • Sajt - a tehéntejből készült sajt előállításához 5060 liter vízre lehet szükség kilogrammonként.
  • Csirkehús - 1 kg csirkehús megtermeléséhez nagyjából 4330 liter víz kellhet.
  • Kávé - 1 csésze kávé előállításához 140 liter vízre lehet szükség.

A cikk a holland élelmezéstudományi központ adataira hivatkozva azt írja, hogy a zöldségfélék közül a burgonyának a legkisebb az ökológiai lábnyoma a klasszikus köretek közül. Az UNESCO számításai szerint pedig, amíg 1 kilogramm rizs megtermeléséhez 1111 liter víz szükséges, addig 1 kiló burgonyához csupán 200 liter.

„A vizeink állapotának megóvása és a vízzel való takarékoskodás mindannyiunk feladata. Sokat tehetünk az étrendünk megfelelő megválasztásával: a húsfogyasztás mérséklésével, a szezonális, helyi termelőtől vásárolt élelmiszerekkel sokkal tudatos döntéseinkkel. A kertészkedés során is sokat tehetünk azzal, ha hasznosítjuk az esővizet, ami egy régi és egyszerű praktika”

– jegyzi meg az Agroinform.


The Conversation

Ne hagyd ki!