Olyan gyógyszerrel kísérleteznek japán kutatók, amely képes lehet megindítani a fognövekedést. A szer azoknál a pácienseknél is működhet, akik veleszületett foghiányban szenvednek, illetve azoknál is, akik elveszítették a fogaikat.
Akár néhány éven belül kapható lehet a fognövesztő gyógyszer
A Kyoto Egyetemi Kórház szeptemberben kezdheti a világ első fognövesztő gyógyszerének a klinikai vizsgálatát embereken. A kísérlet a következő év augusztusáig tarthat, valamint összesen 30 olyan, 30 és 64 év közötti páciens bevonásával kezdődhez, akiknek legalább egy őrlőfoguk hiányzik.
A vizsgálatok második fázisában 2 és 7 év közötti, veleszületett foghiányban szenvedő gyerekeknél tesztelik a gyógyszert.
Az embereknek intravénásan fogják beadni a szert. Arra számítanak, jelentősebb mellékhatások nélkül fogja megindítani új fogak növekedését.
A gyógyszer állatkísérletekben már bizonyított.
A New Atlas szerint a készítmény hatásmechanizmusa az USAG-1 nevű fehérje deaktiválásán alapszik, amely gátolja a fognövekedést.
A HVG megjegyzi, a kutatók reményei szerint a szer 2030-ra kereskedelmi forgalomba kerülhet. Feltéve, hogy a további kísérletek is sikeresek lesznek, valamint mellékhatások nélkül zajlanak.
Félsz a fogorvostól? És ha egy robot turkálna a szádban?
Miként alakítja át a digitalizáció és a mesterséges intelligencia a fogorvosi ellátást? Egyebek mellett erről is szó volt a Fogászati Trendelő podcast prevencióról szóló adásában néhány hete, melyben Dr. Németh Orsolya, a Semmelweis Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézetének igazgatója és Dr. Dergez Márk a MindentMent Fogászat fogszakorvosa beszélgetett.
Évezredek óta tudjuk, hogy mivel lehet megakadályozni a fogak és a szájüreg betegségeit: fogkefével és fogkrémmel. Azt viszont a mai napig nem tudjuk, hogy miként lehet rávenni az embereket arra, hogy használják is ezeket
– világított rá a fogászati prevenció alapvető problémájára dr. Németh Orsolya, aki tudományos- és kutatómunkája részeként átfogó hazai prevenciós modellen dolgozik. Ebben fontos szerepet szán a digitális technológiáknak, az okoseszközöknek, a mobilos applikációkat és a mesterséges intelligenciának.
A primer prevenció azt is jelenti, hogy a kismamáknál már a méhben megfigyeljük a gyermek fogainak fejlődését. Az is a prevenció, ahogy felkészítjük az édesanyákat a szülés utáni teendőkre, arra például, hogy mit kell tenni a szájüreg gombás fertőzése esetén, mikortól és hogyan kell tisztítani a nyálkahártyát. Sokszor látom a praxisomban, hogy amikor ezeket az ismereteket a kismama megkapja, a gyereken keresztül meg lehet érinteni a felnőttet is, tehát jobban befogadja, megéli. átéli ilyenkor a prevenció fontosságát a szülő
– mondta Dr. Németh Orsolya, jelezve, hogy milyen sokat számít a gyakorlatban, ha valaki nyitott a preventív személetre.
A digitalizáció és a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerephez jut az orvoslás minden területén, a fogászat sem kivétel. A beszélgetésből kiderült, hogy egyelőre nincs még olyan orvosi robot, mely komplett fogászati kezeléseket el tudna végezni rajtunk, de a már meglévő technológiák is nagyon sokat segítenek orvosnak és betegnek egyaránt. Így a diagnózisok pontosabb felállításában, hatékonyabb kezelési tervek kidolgozásában, a fogászati röntgenfelvételek elemzésében, a fogszuvasodás korai jeleinek felismerésében segítenek, sőt akár egyéni fogmosási tanácsokat is adhatnak a betegeknek.
A podcastban beszélgettek a mobilos fogászati applikációkról és az olyan okoseszközökről, amelyek segíthetnek a szájhigiéné javításában. Dr. Németh Orsolya úgy véli, hogy ezek az eszközök nemcsak motiválhatják a betegeket a rendszeres fogmosásra, de hasznos információkat is nyújthatnak a fogmosás hatékonyságáról.Az egyik ilyen applikáció például a mobil kameráját használja és a felvételeket kielemezve jelzi, hogy a fogazat mely felületeit nem tisztítja rendesen a paciens. A program hónapokra lebontva készít statisztikát arról, hogy milyen volt a fogmosás minősége.
Arra is kitértek, hogy miként lehet fogászati implantátumokat beépíteni VR technológiát alkalmazva. Szó van arról is, hogyan integrálhatóak a fogászati klinikai gyakorlatba a digitális eszközök, például az okosfogkefe, vagy a mobilos applikációk. A végére egy érdekesség: a mára elterjedt elektromos fogkeféket eredetileg a mozgáskorlátozott betegeknek fejlesztették ki.
Az adást ITT találod meg.
