Stephan Aarstol, a Tower vezérigazgatója 2015-ben vezette be a vállalatánál az 5 órás munkanapokat. A Business Insidernek arról beszélt, milyen hatással volt a rendhagyó munkarend a dolgozók és a cég teljesítményére.


Stephan Aarstol 2012-ben robbant be a köztudatba az amerikai Cápák között műsornak köszönhetően. Az üzletember az úgynevezett „paddleboard"-ok forgalmazásával akarta lenyűgözni a cápákat. Sikerült neki. Mark Cuban 150 ezer dollárral, azaz nagyjából 43 millió forinttal beszállt az üzletbe. A cápa egy évvel később már élete legjobb befektetéseként jellemezte a Towert. 2015-ben ismét rivaldafénybe került a vállalat, amikor Stephen Aarstol az elvárt napi munkaórák számát a szokásos 8-ról 5-re csökkentette. Eleinte iszonyatosan jól hatott a dolgozók teljesítményére az új munkarend. Aztán valami félresiklott, és csődközeli állapotba került a Tower.

Forradalmár vagy hajcsár?

Stephan Aarstol különböző teljesítményfokozó módszereket (nem, nem szereket) alkalmazott a munkában, viszont észrevette, hogy az alkalmazottai nem igazán követik a példáját. Arra jutott, teljesen át kell alakítania a Tower vállalati kultúráját. Az új rendszerben reggel 8-kor kezdődött a munkanap, cserébe délután 1 órakor mehetett mindenki a dolgára. Viszont minden alkalmazottnak legalább annyi, ha nem több feladatot kellett elvégeznie, amennyit korábban, a 8 órás munkarendben vállalt. Ennek érdekében az ebédszünetet is eltörölte. Azt akarta elérni, hogy több szabadideje legyen a dolgozóknak, úgy, hogy a cég is jobb eredményeket produkál. Aarstol nagyon komolyan vette az új rendszert, szemrebbenés nélkül kirúgta azokat, akik nem teljesítették 5 óra alatt az elvárt feladataikat. Az eredmény nem maradt el. Legalábbis egy darabig.

Pólusváltás

A rendszer bevezetése után a dolgozók szorgosan nekiláttak a folyamatok optimalizálásának, illetve teljesítménynövelő módszereket osztottak meg egymással. Az 5 órás munkarendnek köszönhetően a Tower bevételei 50 százalékkal nőttek a 3 hónapos tesztidőszak alatt. Stephan Aarstol végül véglegesítette a rendhagyó módszert, amit az egész cégére kiterjesztett. Mind a 6 dolgozójára. Na, jó, volt olyan időszak, mikor kilencen is dolgoztak a cégnél. Azonban lassan elkezdtek gyülekezni a sötét fellegek.

A vezérigazgató 2017-ben vette észre, hogy valami nincs rendben. Stephan Aarstol-nak az volt a célja, hogy olyan embereket vonzzon be a cégébe, akik háromszor jobban teljesítenek, mint az átlagos dolgozó. A rövid munkanapok azonban azt eredményezték, hogy az alkalmazottak nyűgként tekintettek a munkájukra, amit gyorsan le akartak tudni ebéd előtt. A vezető szerint teljesen tönkrement a vállalati kultúra, szinte már semmilyen kapcsolat nem volt a dolgozók között. Változtatni kellett. Végül arra jutott, hogy a legforgalmasabb időszakban, azaz június és szeptember között marad az 5 órás munkarend, az év többi részében pedig visszatért a 8 órás rendszerhez. Ez nem igazán működött. 2018-ban 4,3 millió dollár volt a cég bevétele, ami 2019-ben alig érte el a 2 millió dollárt. Stephan Aarstol szerint ezen a ponton a Tower 60 napra volt a teljes csődtől. Végső elkeseredésében újból bevezette az egységes, 8 órás munkanapokat, aminek következtében 1 év alatt megduplázódtak a cég bevételei.

Nem jog, hanem jutalom

Stephan Aarstol szerint a bevételkiesés mögött nem a rövid munkanapok állnak. Az 5 órás munkarendet egyfajta bónusznak szánta, ami akkor működik, ha a cég szépen teljesít. A dolgozók azonban egy idő után már nem jutalomként tekintettek a rendszere, sokkal inkább egy olyan dologra, ami jár nekik. A vezető ezt megelégelte, viszont továbbra is elkötelezett a rövid napok mellett. Így most azt tervezi, ha a cég bevételei stabilizálódnak, újra élesíti a rendhagyó beosztást, viszont immáron augusztus 1. és november 31. között.

A vezérigazgató bizakodóan tekint a jövőbe, úgy véli, sikerült kitapasztalnia, hogyan pörgetheti csúcsra a formabontó rendszerét. Olyannyira, hogy még egy könyvet is írt róla.

A Tower a paddleboardok mellet napjainkban már elektromos bicikliket is értékesít, melyek több száz ezer dollárnyi bevételt eredményeztek tavaly a vállalatnak.

Álló deszka? Evezős szörf?

Na de mi is az a paddleboard, ami ekkora sikert hozott a cégnek? A SUP, azaz Stand Up Paddleboard lényegében egy szörfdeszka, ami egyben egy csónak is. Nagyjából annyit tesz, hogy „állva evezős szörfdeszka". Ahogy a neve is sejteti, egy szörfdeszkára hasonlító eszköz, amire rá kell állni, és evezők segítségével lehet szelni a csendesebb hullámokat. 1960-ban jelentek meg az első SUP-ok, Hawaii-on. Azóta olyan népszerűségre tett szert ez a sport, hogy SUP világbajnokságokat is rendeznek. A tavalyi kínai világbajnokságon három magyar érem is született: Horváth Noémi a felfújható SUP-ozás női versenyét nyerte meg, Hasulyó Brúnó és Dániel pedig a hosszú távú versenyeken szereztek ezüst és bronzérmet.

Friss

Fotó:123RF

Így dobná meg a minimálbér emelése többmillió magyar jövedelmét

Sokan járnának jól, ha a minimálbér összege egy vagy két lépcsőben kétszázezer forintra nőne. Számos egyéb juttatás összegét ugyanis ehhez igazítva kell kiszámolni. Mutatjuk.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó:123RF

Riasztást adott ki a rendőrség, így támadnak a pofátlan banki adathalászok!

A rendőrség a közösségi oldalán adott ki figyelmeztetést, mert a csalók a jelek szerint nem mentek vakációra.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Yuri G. on Unsplash

Szegény gazdagok! Nincs elég magánrepülő a piacon

Tavaly akkorára nőtt a kereslet a magánrepülők iránt, amivel a gyártók már nem igazán tudták tartani a lépést. Ennek hatására a használt gépek értéke jelentősen megugrott – írja a Reuters.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!

Stephan Aarstol, a Tower vezérigazgatója 2015-ben vezette be a vállalatánál az 5 órás munkanapokat. A Business Insidernek arról beszélt, milyen hatással volt a rendhagyó munkarend a dolgozók és a cég teljesítményére.


Stephan Aarstol 2012-ben robbant be a köztudatba az amerikai Cápák között műsornak köszönhetően. Az üzletember az úgynevezett „paddleboard"-ok forgalmazásával akarta lenyűgözni a cápákat. Sikerült neki. Mark Cuban 150 ezer dollárral, azaz nagyjából 43 millió forinttal beszállt az üzletbe. A cápa egy évvel később már élete legjobb befektetéseként jellemezte a Towert. 2015-ben ismét rivaldafénybe került a vállalat, amikor Stephen Aarstol az elvárt napi munkaórák számát a szokásos 8-ról 5-re csökkentette. Eleinte iszonyatosan jól hatott a dolgozók teljesítményére az új munkarend. Aztán valami félresiklott, és csődközeli állapotba került a Tower.

Forradalmár vagy hajcsár?

Stephan Aarstol különböző teljesítményfokozó módszereket (nem, nem szereket) alkalmazott a munkában, viszont észrevette, hogy az alkalmazottai nem igazán követik a példáját. Arra jutott, teljesen át kell alakítania a Tower vállalati kultúráját. Az új rendszerben reggel 8-kor kezdődött a munkanap, cserébe délután 1 órakor mehetett mindenki a dolgára. Viszont minden alkalmazottnak legalább annyi, ha nem több feladatot kellett elvégeznie, amennyit korábban, a 8 órás munkarendben vállalt. Ennek érdekében az ebédszünetet is eltörölte. Azt akarta elérni, hogy több szabadideje legyen a dolgozóknak, úgy, hogy a cég is jobb eredményeket produkál. Aarstol nagyon komolyan vette az új rendszert, szemrebbenés nélkül kirúgta azokat, akik nem teljesítették 5 óra alatt az elvárt feladataikat. Az eredmény nem maradt el. Legalábbis egy darabig.

Pólusváltás

A rendszer bevezetése után a dolgozók szorgosan nekiláttak a folyamatok optimalizálásának, illetve teljesítménynövelő módszereket osztottak meg egymással. Az 5 órás munkarendnek köszönhetően a Tower bevételei 50 százalékkal nőttek a 3 hónapos tesztidőszak alatt. Stephan Aarstol végül véglegesítette a rendhagyó módszert, amit az egész cégére kiterjesztett. Mind a 6 dolgozójára. Na, jó, volt olyan időszak, mikor kilencen is dolgoztak a cégnél. Azonban lassan elkezdtek gyülekezni a sötét fellegek.

A vezérigazgató 2017-ben vette észre, hogy valami nincs rendben. Stephan Aarstol-nak az volt a célja, hogy olyan embereket vonzzon be a cégébe, akik háromszor jobban teljesítenek, mint az átlagos dolgozó. A rövid munkanapok azonban azt eredményezték, hogy az alkalmazottak nyűgként tekintettek a munkájukra, amit gyorsan le akartak tudni ebéd előtt. A vezető szerint teljesen tönkrement a vállalati kultúra, szinte már semmilyen kapcsolat nem volt a dolgozók között. Változtatni kellett. Végül arra jutott, hogy a legforgalmasabb időszakban, azaz június és szeptember között marad az 5 órás munkarend, az év többi részében pedig visszatért a 8 órás rendszerhez. Ez nem igazán működött. 2018-ban 4,3 millió dollár volt a cég bevétele, ami 2019-ben alig érte el a 2 millió dollárt. Stephan Aarstol szerint ezen a ponton a Tower 60 napra volt a teljes csődtől. Végső elkeseredésében újból bevezette az egységes, 8 órás munkanapokat, aminek következtében 1 év alatt megduplázódtak a cég bevételei.

Nem jog, hanem jutalom

Stephan Aarstol szerint a bevételkiesés mögött nem a rövid munkanapok állnak. Az 5 órás munkarendet egyfajta bónusznak szánta, ami akkor működik, ha a cég szépen teljesít. A dolgozók azonban egy idő után már nem jutalomként tekintettek a rendszere, sokkal inkább egy olyan dologra, ami jár nekik. A vezető ezt megelégelte, viszont továbbra is elkötelezett a rövid napok mellett. Így most azt tervezi, ha a cég bevételei stabilizálódnak, újra élesíti a rendhagyó beosztást, viszont immáron augusztus 1. és november 31. között.

A vezérigazgató bizakodóan tekint a jövőbe, úgy véli, sikerült kitapasztalnia, hogyan pörgetheti csúcsra a formabontó rendszerét. Olyannyira, hogy még egy könyvet is írt róla.

A Tower a paddleboardok mellet napjainkban már elektromos bicikliket is értékesít, melyek több száz ezer dollárnyi bevételt eredményeztek tavaly a vállalatnak.

Álló deszka? Evezős szörf?

Na de mi is az a paddleboard, ami ekkora sikert hozott a cégnek? A SUP, azaz Stand Up Paddleboard lényegében egy szörfdeszka, ami egyben egy csónak is. Nagyjából annyit tesz, hogy „állva evezős szörfdeszka". Ahogy a neve is sejteti, egy szörfdeszkára hasonlító eszköz, amire rá kell állni, és evezők segítségével lehet szelni a csendesebb hullámokat. 1960-ban jelentek meg az első SUP-ok, Hawaii-on. Azóta olyan népszerűségre tett szert ez a sport, hogy SUP világbajnokságokat is rendeznek. A tavalyi kínai világbajnokságon három magyar érem is született: Horváth Noémi a felfújható SUP-ozás női versenyét nyerte meg, Hasulyó Brúnó és Dániel pedig a hosszú távú versenyeken szereztek ezüst és bronzérmet.

Friss

Fotó: Unsplash

Baromfi telepítés: ne bukd el a támogatást!

Szakmai ajánlásban foglalta össze a Baromfi Termék Tanács (BTT) a szülőpárállományok és a tenyészbaromfik maximális telepítési sűrűségi értékeit, amelyekre az állatjóléti támogatás igénybevételéhez van szükség.
TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!