Nyereségrészesedés

Kényelmesen ül az ember a fotelban és munka helyett vagdossa az osztalék szelvényeket azt számolgatva, mennyivel gazdagítja befektetése. Ki ne sóvárgott volna valami hasonlóra egy-egy embert próbáló nap után? De az osztalék befektetés nemcsak korai nyugdíjra jó! Ma már a mindennapokban is érezhető, hivatalosan már kétszámjegyű infláció ugyancsak erős motiváló tényező, hogy valamit kezdjünk a megtakarított pénzzel, különben oda a vásárlóértéke. Az első és kézenfekvőnek tűnő ötlet sokak számára az államkötvényekbe történő befektetés. Első pillantásra tényleg nagyon vonzónak tűnnek a 10 százalék feletti kínált hozamok, a mindig megfontolandó múlt azonban azt mutatja, hogy hosszú távon közel sem az a legjobb infláció elleni védelem.

Ha egy pillantást vetünk a világ legfejlettebb tőkepiacára, Amerikára (Figyelem! A New York-i tőzsdén ma már bármelyikünk, akár a fotelből, interneten is tud olcsón adni-venni!), az 1802 (!) óta rendelkezésre álló adatok szerint a mindenkori inflációt meghaladó reálhozam-versenyben toronymagasan a részvénybefektetés vezet. Ha egy tőzsdén forgó cég papírjaiból vásárolunk, egyúttal a társaság által megtermelt nyereség arányos részéhez is jogunk van. Vannak vállalatok, amelyek ki is fizetik ennek a profitnak egy részét osztalék formájában és ezáltal passzív bevételhez juttatják a részvényeseket. A maradékot pedig a menedzsment általában visszaforgatja valami jó üzletbe - amivel a vállalat értékét, és ezzel a mi részvényeink értékét is növeli. Az USA-ban a tőzsdei vállalatok negyedévente, máshol féléves, vagy éves a gyakorisággal fizetnek osztalékot.

​“Amerikából jöttem…”

Míg egy részvény tőzsdei árfolyama a pillanatnyi hangulat miatt könnyen kerül hullámvasútra, az osztalék kiszámíthatóbb. Ez a pénz rendszeresen megérkezik a számlánkra. Főleg, ha megfelelő részvényt választunk. Az amerikai cégekre például jellemző, hogy a vállalatok visszafogottan „ígérnek” és legfeljebb apránként emelnek, mert ott a befektetők a kifizetett pénzzel automatikusan számolnak a következő években is. Mániákusan kerülik az osztalék csökkentését. Ma 144 (!) olyan vállalat részvénye elérhető az amerikai tőzsdén, amelyek legalább 25 éves osztalék emelési sorozattal büszkélkedhet. Azaz minimum negyed évszázada évről évre magasabb összegeket fizet ki a tulajdonosainak. Az európai vállalatok többségének osztaléka jobban ingadozik a mindenkori üzletmenetnek megfelelően - mint például a Volkswagen, amely a Porsche tőzsdére viteléből 10 százalék feletti rendkívüli osztalékot fizet.

Hogyan is működik mindez a gyakorlatban? Nézzük példaként a 80 országban 34.000 kávézóval rendelkező Starbucks-t (itthon is van vagy 38 üzletük). A cég 2022. szeptember 28-án bejelentette, hogy a következő negyedéves osztaléka 53 cent lesz. Mivel 13 éve folyamatosan emelik az osztalékot, szinte biztos, hogy a következő 12 hónap során legalább ennek négyszeresét kifizetik. A részvényenként 2,12 dollárnyi éves osztalék a tőzsdei árfolyamra vetítve 2,3 százalékos osztalékhozam - számol Sólyomi Dávid, Az "Osztalékból szabadon" című könyv szerzője és az osztalekportfolio.com portál alapítója.

​Két legyet egy csapásra

Ez elsőre nem tűnik ugyan magasnak, ám ne felejtsük el, hogy egyrészt ez dollárban értendő, ami évente átlagosan 5 százalékot erősödik a forinthoz képest, másrészt a tőzsdei kurzus emelkedéséből az osztalékfizetés elindulása óta további, éves átlagos 18,5 százalékot lehetett dollárban, 25 százalékot pedig forintban keresni 12 éven keresztül. A Starbucks ugyanis ezalatt dinamikusan nőtt, egyre több egységet nyitott világszerte, növelve a profitját és ezzel a részvény árfolyamát. Arra ugyanis figyelni kell, hogy a magas osztalékhozam jó termékkel, felelős gazdálkodással, azaz emelkedő részvény árfolyammal párosuljon, és egy árfolyamesés nehogy elvigye az osztalék nyereséget (Lásd táblázatunkat az ígéretes osztalék papírokról). A Starbucks jó sorozata a következő években is folytatódhat: a cégalapító tervei szerint 2030-ra már 55.000 Starbucks kávézó működik majd világszerte, az áremelkedést gyaníthatóan sikerrel hárítja a vevőire - a cég nyeresége évente 10 százalékkal nőhet, ami a 2 százalékos osztalékhozammal együtt már 12 százalék dollár profit a következő 5 évben.

​Itt a dollár, hol a dollár?

Sok vagy kevés a 12 százalék körüli dollár nyereség a magyar államkötvény hozamához képest? Ez attól is függ, mennyi lesz a dollár-forint keresztárfolyam. Ha újra 300, mint utoljára 2021. szeptemberében, öt év alatt a forintban mért hozam éves 6 százalék körül lenne. 400-as dollárárfolyamnál 12 százalék, 500-asnál több mint 17 százalék. Ki tudja, mit hoz a jövő? Az elmúlt 30 év mindenesetre vitathatatlanul a trendszerű forintgyengülésről szólt, ami évente átlagosan 5 százalékpontos “hátszelet” biztosított a dollár alapú befektetéseknek. Az osztalék jelentőségével kapcsolatban sokatmondó, hogy 1930-tól 2021. végéig az USA piacán az éves részvénypiaci hozam átlagosan 40 százaléka származott osztalékból, a maihoz hasonló gazdasági helyzetű ’70-es években pedig ez az arány 73 százalék volt.