Idén több régi szabály módosul a magyar felsőoktatásban. Például változik a felvételirendszer, a nyelvvizsga-kötelezettségre vonatkozó szabályozás, valamint a jövőben szinte lehetetlen lesz kibukni az egyetemről a többszörösen sikertelen vizsgák miatt.
Lényeges változások a felsőoktatásban
Több alkalommal módosított a kormány a felsőoktatási törvényen tavaly Magyarországon. A változtatások java ettől az évtől lép életbe. Elsőként a nyelvvizsga-követelményekkel kapcsolatban változtattak. Megmarad a kötelező érettségi valamelyik idegen nyelvből, azonban az egyetemek és a főiskolák eldönthetik, hogy igényelnek-e nyelvvizsgát a felvételihez vagy a diplomához.
Újdonság, hogy a jövőben nem lehet kibukni az egyetemről a többszörösen sikertelen vizsgák miatt. Eddig megszűntették azoknak a hallgatóknak a jogviszonyát, akik hatszor megbuktak ugyanabból a tantárgyból. Persze a jogviszonyt más okok miatt továbbra is lehetősége lesz törölniei az intézményeknek.
Nehezebb lesz elveszíteni az állami ösztöndíjas státuszt is. Az intézmények maguk dönthetik el, hogy milyen teljesítményt várnak a hallgatóiktól az ingyenes oktatásért cserébe. Az Eduline információi szerint a legtöbb iskolában a korábbinál alacsonyabb átlaggal is meg lehet majd tartani az állami finanszírozású helyet.
Változik a felvételi
Bejelentették a felsősoktatási felvételik átalakítását is. Megmarad az 500 pontos rendszer, azonban átalakul a pontok kiosztása. 100 pont a középiskolai tanulmányi eredményektől függ, 300 pont az érettségi eredménytől, 100 pontról pedig az egyetemek döntenek. Az intézmények a saját pontjaik odaítélésekor figyelembe vehetik például egy esetleges szóbeli vizsgáztatás eredményét, illetve kiemelkedő sport- és/vagy művészeti teljesítményt. Az 500 ponton felül többletpont jár az önkéntes katonai szolgálatért. Az új rendszer 2024-es őszi szemeszterben lép életbe, tehát elsőként a 2023 decemberében jelentkező diákokra vonatkozik.
Ettől az évtől nem kell emelt szintű érettségi sem minden alap- és osztatlan szakhoz. A felsőoktatási intézmények dönthetnek arról, milyen szakokon hagyják meg ezt a követelményt.
Emellett megszűnik a felvételi központi minimumponthatára. Ezidáig az alap- és osztatlan szakokra jelentkezőknek legalább 280, a felsőoktatási szakképzésekre felvételizőknek minimum 240, a mesterképzésre pályázóknak pedig legkevesebb 50 pontot kellett gyűjteniük.
Átalakul a diákhitel
2023-tól kiterjesztették a kamatstopot a szabad felhasználású diákhitelre is. Viszont a diákhitel1 korábban 1,99 százalékos kamatú volt, ami júliustól 4,99 százalékra emelkedett. A döntés a diákhitel2-t nem érinti, hiszen az eddig is kamatmentes volt. Az utóbbi kötött felhasználású hitel, és csak tandíjra lehet fordítani. A felsőoktatási intézményeknek utalja közvetlenül a Diákhitel Központ.
