Átalakul a felsőoktatási félvételirendszer, egyebek mellett bővülnek az intézményi jogkörök a hallgatók kiválasztásakor. A változások érintik a nyelvvizsga-követelményeket is.
Marad az 500 pontos felvételi rendszer
Bejelentette a felsősoktatási felvételik átalakítását Csák János, kulturális és innovációs miniszter. Megmarad az 500 pontos rendszer, a pontok kiosztása azonban átalakul: 100 pont a középiskolai tanulmányi eredményektől függ, 300 pont az érettségi eredménytől, viszont 100 pontról a jövőben az egyetemek döntenek. Az intézmények a saját pontjaik odaítélésekor figyelembe vehetik például egy esetleges szóbeli vizsgáztatás eredményét, illetve kiemelkedő sport- és/vagy művészeti teljesítményt. Az 500 ponton felül többletpont jár az önkéntes katonai szolgálatért is. Az új rendszer 2024-es őszi szemeszterben lép életbe, tehát elsőként a 2023 decemberében jelentkező diákokra vonatkozik.
A miniszter kiemelte, hogy a tervezett változtatások előtt konzultált az egyetemekkel és a hallgatói önkormányzatokkal. Az átalakítás célja, hogy nőjön az intézmények és a hallgatók választásának a szabadsága. Az egyetemek oldaláról ez azt jelenti, hogy többletjogosítványokat kapnak a diákjaik kiválasztásában.
Új nyelvvizsga-követelmény és modellváltás
Csák János jelentős változásról számolt be a nyelvvizsga-követelményekkel kapcsolatban is. Megmarad a kötelező érettségi valamelyik idegen nyelvből, azonban a felsőoktatási intézmények eldönthetik, hogy igényelnek-e nyelvvizsgát a felvételihez vagy a diplomához.
Kevésbé meglepő a bejelentés annyak a fényében, hogy a koronavírus-járvány alatt nyelvvizsga-amnesztiát kaptak azok, akik annak hiányában nem jutottak hozzá a diplomájukhoz.
A politikus a felsőoktatás modellváltása kapcsán pedig elmondta, hogy a hallgatók háromnegyede már alapítványi rendszerű vagy egyházi egyetemeken tanul. A szervezeti átalakítása mellett nőttek az intézmények bevételei, valamit bővültek a fejlesztési lehetőségeik is.
A tárcavezető kiemelte, hogy az állam továbbra is fenntartja magának a jogot, hogy a makrogazdasági előrejelzéseket és elvárásokat figyelembe véve irányítsa az egyetemek hallgatói kibocsátását.
Diploma + nyelvtudás = magas fizetés
Szeptemberben írtunk róla, hogy az országnak nagyjából 140 ezer új diplomást hozott a nyelvvizsgamentesség. A kormány először 2020 tavaszán teremtette meg a lehetőséget a pandémia miatt „beragadt” diplomák átvételére a nyelvvizsga hiányában is.
Az Eurostat 2019. decemberi adatai szerint a magyarok több mint fele nem beszél semmilyen idegen nyelvet: A románok után nálunk él arányaiban a legtöbb olyan ember az Európai Unióban, aki csak az anyanyelvén tud megszólalni. A magyar 18-30 évesek tekintetében már valamivel jobb a helyzet.
