A Facebook mellett nehéz, de nem lehetetlen labdába rúgni

A Facebook, az Instagram és Twitter mellett azt gondolhatnánk, hogy nincs már hely a piacon új kihívóknak. Erre a legutóbbi ellenpélda a TikTok, amely pár év alatt meghódította a világot. Tanulság? Van még hely, csak jól kell csinálni. Nézzük, mi lehet a siker kulcsa Európában a szakértők szerint.


Nicolas Colin befektető szerint 3 kulcstényező van egy közösségi médiaplatform csúcsra pörgetésében: piaci széttagoltság, befektetői tapasztalat és ökoszisztematikus gondolkodásmód. Ezek közül a piaci széttagoltság a legjelentősebb kihívás: hogyan vihetnéd sikerre a vállalkozásodat, ha a hazai piacod nyelvileg és kulturálisan is megosztott? Míg az USA és Kína kevésbé érintett ebben a problémakörben (van is jó pár sikeres platformjuk), addig Európát ez a jelenség sokkal jobban érinti. De nem kell kétségbe esni, csupán rá kell szabni az ötletünket a piacra.

Átgondolt, célzott ajánlások

Észak-Amerikában és Kínában számos példa van a széles körbenskálázható, sikeres platformokra, ilyen például a TikTok, a Clubhouse, vagy a Douyn. Esetükben olyan alkalmazásokról beszélhetünk, ahol a tartalomkészítők a felhasználók komoly seregének tolják az anyagokat, a nyelvi és kulturális megosztottság nem jelentős, így szélesebb rétegeket érhetnek el. Ahhoz, hogy sikeres legyen mind a vállalat, mind pedig a tartalomkészítők, magas alkotó-fogyasztó arányt kell produkálnia a felületnek, amit algoritmikus ajánlásokkal könnyebben lehet skálázni egy egységesebb piacon. Ez a megközelítés viszont akadályokba ütközhet egy olyan természetesen megosztott területen, mint Európa. Például nem biztos, hogy szerencsés, ha egy német nyelvű humorista anyagát ajánlja a felület egy francia felhasználónak. Így az ajánló algoritmusokat ehhez mérten kell kialakítani.

A kevesebb néha több

Ahhoz, hogy a kontinensünk széttagoltságát egy startup ki tudja használni, priorizálnia kell azokat a hálózatokat, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy szorosabb, erősebb, közvetlenebb személyes kapcsolatokat hozzanak létre (ilyen például a WhatsApp). Például egy londoni felhasználó nagyobb valószínűséggel fog interakcióba lépni egy másik londonival, mint egy párizsi lakossal. Egy ilyen típusú hálózatban a felhasználóknak kevesebb kapcsolatra lesz szükségük ahhoz, hogy értéket teremtsenek, a nyelvi és kulturális különbségek pedig már nem akadályként fognak megjelenni, hanem úgy, mint a társadalmi dinamizmus eszközei.

Erre egy jó példa a francia Yubo, amely a Tinderhez hasonló felületen segíti a felhasználók baráti körének bővítését. Közös érdeklődések és szokások alapján ajánl közelben lévő embereket, akiket balra vagy jobbra húzással tájékoztathatunk érdeklődésünkről. Az applikációnak már 40 millió felhasználója van több európai országban, amihez már társult egy 40 millió eurós befektetés is.

Egy másik példa a Peanut, amely kifejezetten nőknek szól. Hasonlóan az előzőhöz, ajánlások alapján kerülhetnek a felhasználók kapcsolatba más nőkkel, azok alapján, hogy éppen min mennek keresztül, hol tartanak az életükben: legyen szó várandósságról, menopauzáról, de igazából bármiről, a felhasználókon múlik. Ők is már több mint 1,6 millió felhasználóval büszkélkedhetnek, amihez 12 millió eurós befektetés társult.

Széles körben, mégis fragmentálva

Attól függetlenül, hogy kontinensünk megosztott, egy-egy esetben mégis hasznos lehet a széles körben történő tartalom-ajánlás. Itt is van egy csavar, ugyanis lesz megosztottság, csak területenként kisebb mértékben. Az egyik legjobb példa erre azoknak a vállalatoknak a hozzáállása, amelyek gyerekeknek nyújtanak platformot a tanulásuk elősegítésére. Mert bár országonként és területenként nyelvi és oktatási különbségek vannak, egy-egy régióban sok tanulónak lehet hasonló tanulási problémája.

A lengyel Brainly például arra ad lehetőséget, hogy a regisztrált tanulók a házi feladatukról posztolhassanak kérdéseket, amelyekre bárki válaszolhat, így egy feladat megoldásában rengetegen részt vehetnek. A német Knowunity ezt egy lépéssel tovább vitte: a felhasználók jegyzeteket oszthatnak meg, és követőbázist is kialakíthatnak. Az előbbi már 350 millió felhasználóval rendelkezik, míg az utóbbit Németország elsőszámú tanulást segítő applikációjának nevezték pár hónappal az indulása után.

Ha ezeket a piaci jellegzetességet és megosztottságokat figyelembe veszik a vállalkozók, akkor semmi akadálya nem lesz annak, hogy virágzó közösségi média platformot hozzanak létre az öreg kontinensen.


Ne hagyd ki!