Az Európai Bizottság közzétette a mesterséges intelligencia felhasználását (MI) szabályzó javaslatait. Ebben világelső a testület, a kérdés csak az, hogy a világ vajon hajlandó-e elfogadni, alkalmazni a modellt.
Az MI rohamos terjedésével párhuzamosan egyre-másra jelentek meg azok az etikai útmutatások, szabályozási kísérletek, amelyek a technológia alkalmazásával kapcsolatos aggodalmakra reagáltak. Például arra, hogy az algoritmusok diszkriminatívan kezelhetnek különböző etnikai csoportok tagjait.
Az átfogó, egységes szabályozás kialakítása érdekében a bizottság létrehozott egy 52 tagot számláló szakértői munkacsoportot. A testület munkáját számos szakmai szervezet segítette. Végül 1250 szervezet és hozzáértő segítségével megalkották a több mint 100 oldalból álló tervezetet.
Mire lehet számítani?
A dokumentum készítői nem tértek ki az MI minden egyes aspektusára, a szabályozási terv a kockázatosabb területeket érinti. Például az emberek manipulálására „tudatalatti technikákat" alkalmazó szoftvereket betiltaná. Az olyan funkciókat, mint az arcfelismerés, magas kockázatúként kezelné. Azok, akik megszegik a szabályokat, 30 millió eurós bírságra számíthatnak. Abban az esetben viszont, ha a globális bevételük 6 százaléka meghaladja ezt az összeget, akkor annak arányában nagyobb büntetést kellene fizetniük. Például a Facebooknak 5 milliárd dollárjába kerülne egy hasonló turpisság.
Sok a kritikus
Sokaknak nem tetszik a tervezet. Emberjogi aktivisták jellemzően a zavaros nyelvezetet és a kiskapukat kritizálták, míg az üzleti szereplők főleg a korlátozásokat bírálták, melyek véleményük szerint ellehetetlenítik az MI használatát számos területen. Az EU működésére jellemző, hogy hosszú időbe telik, amíg egy tervből szabály lesz, a sokszintű egyeztetéseken várhatóan számos ponton módosítják, finomítják a javaslatot, és ne feledjük, hogy az MI is folyamatosan fejlődik.
Bár van esély arra, hogy az EU leendő szabályozását más országok is átvehetik, de a folyamat nem lesz annyira gördülékeny, mint a GDPR esetében volt.
