Sokan hallottunk már az elektromos autókról, azok működéséről. Egyre több típust láthatunk az utakon minden járműkategóriából. Népszerűségük az eladási statisztikák alapján töretlenül növekszik. De milyen tényezők, trendek, tendenciák befolyásolják az elektromobilitás térnyerését? Miért gyártának egyre több és több különböző elektromos (és plug-in hibrid) gépjárművet? Miért növekszik a kereslet? A következőkben ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.


Az e-mobilitás térnyerését elősegítő legfontosabb 10 tényező:

1. Autógyártók folyamatos elköteleződése, stratégiaváltása az e-mobilitás irányába

A világ vezető és nagy múltra visszatekintő autógyártói folyamatosan jelentik be az e-mobilitás irányába történő stratégiaváltásukat, számos márka (pl.: Volvo, Audi) teljesen kivezeti a hagyományos belsőégésű motorral szerelt gépjárművek gyártását 2030-35-ig. De olyan sportautó gyártók, mint a Porsche, Ferrari vagy a Lamborghini folyamatosan jelentik be az újabbnál újabb plug-in hibrid és tisztán elektromos sportmodelleket.

2. Elektromos modellek bővülő kínálata és a hatótáv folyamatos növekedése

Az autóipari transzformációnak köszönhetően folyamatosan bővül a kínálati oldalon megjelenő modellek (különböző kategóriákban is) száma, az elmúlt időszakban számos olyan vásárlót sikerült megszólítaniuk az autógyártóknak, akik eddig vonakodtak az elektromos autó vásárlásától. Látható, hogy szinte az összes autógyártó rendelkezik legalább plug-in hibriddel, de a túlnyomó többségük már elektromos autók egyre szélesedő választékát is kínálja.

3. Akkumulátortechnológia fejlődése, az előállítási költségének csökkenése

Induljunk ki a lítium-ion akkumulátor elmúlt években végbemenő változásaiból. Azt a tényt senki sem vitatja, hogy korábban az elektromos autók gyártási költségeinek akár 40-50 százalékát az akkumulátor tette ki. Az új előállítási technológiának (párhuzamosan egyre jobb energiasűrűséggel és kevesebb ritkafém tartalommal), illetve a tömeggyártásnak köszönhetően 2010 és 2019 között 1100 dollár / kWh-ról mindösszesen 156 dollár / kWh-ra esett a lítium akkumulátorok ára. A további árcsökkenés töretlennek látszik, 2018 és 2019 között újabb 13%-kal csökkent az elektromos autók meghajtását biztosító akkumulátorok ára. 2023-re már 100 dollár/ kWh alá is csökkenhet a Green Car Reports szerint. Tehát évről-évre egyre olcsóbban lehet előállítani majd értékesíteni elektromos autókat. Az más kérdés, hogy az egyes autógyártók az előállítási költségeik csökkenéséből mennyit engednek át a vásárlóknak, azaz mennyivel olcsóbban kínálják az elektromos modelleket.

4. Elektromos autók árának folyamatosan csökkenése

Ha lassan is, de látható némi árcsökkenés az új autók árában. Amit érdemes kiemelni, hogy a hatótáv növekedésével, a töltési karakterisztika fejlődésével hasonló árszínvonalon fejlettebb, nagyobb méretű e-autó is vásárolhatunk már. A világ legnagyobb autópiacain bevezetett állami támogatással már az árparitás (néhány modell és kategória esetében) némelyik országban már most megvalósult. A BloombergNEF adatai alapján 2025-2026-ra várható a teljes fordulópont, így akár már 2027-ben (a korábbi prognózisokhoz képest előbb) kedvezőbb áron vásárolhatunk tisztán elektromos autót, mint hagyományos belsőégésű motorral szerelt modellváltozatot.

5. Töltőinfrastruktúra töretlen fejlődése

A töltőinfrastruktúra töretlen fejlődése szintén hozzájárul a kompromisszummentes e-autózás eléréshez. Már tavaly átléptük az 1 millió töltőpontot a világban, csak Európában közel 300 ezer töltőpont van már, de brüsszeli előrejelzések szerint néhány éven belül elérhetjük az 1 milliós számot a kontinensen.

6. Károsanyag-kibocsátási normák szigorítása, karbonsemlegességi célok elérése

Tovább pörgeti a környezetkímélő járművek fejlesztését, gyártását, illetve azok értékesítését a károsanyag-kibocsátási normák szigorítása (2020-tól a flottaszintű átlagos 95g/km szén-dioxid kibocsátás) vagy a különböző karbonsemlegességi célok (Európában 2050-ig a teljes karbonsemlegesség elérése a cél) teljesítése.

7. Keresleti és kínálati oldalt élénkítő támogatáspolitika

A különböző országok, tagállomok támogatáspolitikáka egyszerre stimulálja a keresleti-kínálati oldalt. Európában a koronavírus járvány okozta gazdasági kilábalás egyik eszközének a zöld átállást, a „Green New Deal" tartják, mely kiterjed az autógyártói fejlesztések dotációjára, illetve az e-autó vásárlásokara. is. Az úgynevezett Helyreállítási Alapból jelentős források érhetőek el a zöld közlekedésre történő átállásra.

8. Jogszabályalkotás: korlátozások, tiltások

Számos országban különböző korlátozásokat, tiltásokat vezettek már be a belsőégésű motorral szerelt gépjárművekre, belvárosi kibocsátásmentes zónák működnek már Barcelonában, Londonban, de számos más városban már olyan körzetek is vannak, ahova csak és kizárólagosan 0 emissziós autók hajthatnak be. A jövőben a hasonló korlátozások elterjedésére kell számítani.

9. Energiapolitika: a megújuló energiaforrások részarányának folyamatos növekedése

A fenntartható fejlődés, illetve klímavédelem következtében megváltozó energiapolitika is nagymértékben hozzájárul az e-mobilitás gyorsuló térnyeréséhez, amelynek erdményeként folyamatosan növekszik a megújuló energiaforrások részaránya. Az Agora Energiewende tanulmánya szerint 2020-ban 38 %-ra emelkedett a megújuló energiaforrások (víz, szél- és napenergia) aránya a 27 EU-tagország áramtermelésében, miközben a fosszilis alapú energiaforrások (szén, földgáz) aránya 37%-ra süllyedt. A megújuló energiaforrások használatával gyengüll az az érv, hogy a meghajtáshoz szükséges áramot szénerőművekben termelik, így ugyanúgy vagy jobban szennyeznek.

10. Átalakuló fogyasztói magatartás, új generáció:

Az átalakuló fogyasztói magatartás, új generáció megjelenésével párhuzamosan olyan meghatározó területek felértékelődése, mint a környezettudatosság, a fenntartható fejlődés, az ökológiai lábnyom csökkentése iránti elköteleződés szintén hozzájárulnak az e-mobilitás térnyeréséhez. Részben a jelenlegi, illetve a következő generáció már olyan világban nő fel, amelyet új, „trendi" technológiák jellemeznek, számukra nem lesz kérdés, hogy milyen autóval közlekedjenek a jövőben.


The Conversation

Friss

FotóShutterstock

A Continental válasza Lázár kirohanására: kész visszaadni a támogatás egy részét

Az állami támogatás dolgozói létszámmal kapcsolatos feltételeit valóban nem tudják teljesíteni az autóipar lejtmenete miatt, de mindezt már korábban jelezték a kormánynak. A cég kész visszafizetni a támogatás egy részét.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Jó hír a fogyasztóknak és az állatartóknak: kikerülhet az antibiotikum a takarmányból

Egyedülálló takarmány-adalékanyag kifejlesztésén dolgozik a Dr. Bata Zrt. A kifejleszteni kívánt termék preventív alkalmazásával csökkenhetne vagy teljesen elhagyható lenne az antibiotikumok felhasználása, ezért egészségesebb állományt és a gyarapodási mutatók javulását várják a szakemberek.
TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Rendeződhet-e az állami és magánegészségügy viszonya?

A magánegészségügy felemelkedése már évtizedes történet, lassan egyre inkább igénybe veszi a lakosság, mint az állami egészségügyi ellátást, holott a legtöbben fizetik a TB-t. Emellett az állami egészségügyi kezelések nem minden esetben mérhetők össze komplexitásukban, előfordul, hogy egy-egy fontos szűrésre vagy beavatkozásra magánintézménybe küldik a pácienseket. Idén még nagyobb lett a szakadék a két intézményi forma közt, a piac rohamos gyorsasággal alakul át e téren is.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!