Az MNB módosította a fizetési késedelembe esett lakossági hitelesek kezelésével kapcsolatos ajánlását. A szabályozás immár valamennyi lakossági hitel- és lízingtípusra kiterjed, meghatározza az ügyfelekkel való kapcsolatfelvétel és megoldáskeresés időzítését, csatornáit, s elvárja, hogy a késedelem kapcsán csak az igazolt, arányos költségeket számítsák fel.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kiadott, megújított ajánlás célja a fizetési késedelemmel érintett lakossági hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések esetében az adós fizetőképessége helyreállításának elősegítése, az MNB kapcsolódó fogyasztóvédelmi elvárásainak megfogalmazása, a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése, továbbá a vonatkozó jogszabályok egységes alkalmazása.
Az ajánlás elvárásai bővültek, a lakossági jelzáloghitelek mellett már a fizetési késedelemmel érintett valamennyi lakossági hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésre is kiterjednek.
E célok elérése érdekében az MNB rögzítette azokat a minimális követelményeket, amelyek betartását a kölcsönszerződés felmondása előtt, az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében elvár a pénzügyi intézményektől. Az ajánlás rögzíti, hogy milyen késedelmes összeg esetén szükséges felvenni a kapcsolatot az ügyféllel. A fizetési késedelemmel érintett ügyfelek egységes kezelése érdekében a jegybank részletezte a javasolt hitelezői folyamatokat, így meghatározta a kapcsolatfelvétel során alkalmazható kommunikációs csatornákat, valamint a kapcsolatfelvételek időzítését és gyakoriságát.
Az ajánlás emellett átlátható kommunikációt és díjszabást ír elő a fizetési késedelem kezelésével kapcsolatosan. Többek között elvárja, hogy a pénzügyi intézmény a honlapján a fizetési nehézség és fizetési késedelem kezelésével kapcsolatos aloldalt hozzon létre, ahol valamennyi információ és tájékoztatás egy helyen, jól strukturáltan és átláthatóan érhető el az adósok számára.
Jó gyakorlatnak számít, ha ezen az oldalon ábrával szemlélteti az intézmény a fizetési késedelem következtében felmerülő fizetési kötelezettségeket (például az egyes kamatokat, díjakat, költségeket mely esetekben, milyen mértékben és milyen gyakorisággal számíthatják fel és azok milyen mértékben növelhetik a fennálló tartozás összegét), továbbá, hogy a fizetési késedelem a kölcsönszerződés pénzügyi intézmény általi felmondásához is vezethet.
Az MNB elvárja továbbá azt is, hogy a pénzügyi intézmények ténylegesen felmerülő és arányos díjakat, költségeket alkalmazzanak.
Elvárás, hogy a pénzügyi intézmény előre dolgozzon ki olyan tényleges megoldást jelentő, érdemi áthidaló módszereket, intézkedési csomagokat, amelyek a fizetési kötelezettségek teljesítésének átütemezésével vagy a teljesítési időszak meghosszabbításával kapcsolatosak, illetve egyéb módon próbáljon a szorult anyagi helyzetbe jutott adóson segíteni.
Az MNB szerződés felmondást megelőző intézményi gyakorlatot szabályozó megújított ajánlását 2022. szeptember 1-jétől kell alkalmaznia a pénzügyi intézményeknek.
