A jelenlegi környezeti feltételek mellett az idei első negyedévben a hazai bankszektor jövedelemtermelése megszűnt; az újabb extra adóterhek kivetését a magyar bankszektor ellenzi - közölte a Magyar Bankszövetség.
A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a terhek összesített hatása már a magyar bankszektor gazdaságfejlesztő, tőkeközvetítő képességét veszélyezteti. Jelezték, hogy a hazánkban működő bankokra kivetett terhek egyenlőtlen előnyhöz juttatják a határon átnyúló szolgáltatásokat kínáló külföldi cégeket, amelyek külön terhek nélkül, kevésbé szabályozottan és kevésbé biztonságosan működhetnek.
Emlékeztettek arra, hogy a 2008-as világgazdasági válság óta a bankszektor folyamatosan szembesül új feladatokkal és adóterhekkel. 2021-ben a kereskedelmi bankok 520 milliárd forinttal járultak hozzá Magyarország költségvetéséhez. A 2010-ben ideiglenesen bevezetett bankadó, a speciális banki működési díjak - például OBA, BEVA, szanálási alap, felügyeleti -, a kétszeri ingyenes készpénzfelvétel biztosításának költsége a tranzakciós illeték teherrel, az általános társasági adónemek mellett most egy jelentős összegű, új költségvetési befizetés is megjelenik. Rámutattak: az elmúlt tíz év alatt, az EU-s szabályozások és a helyi adóterhek hatására a közép-európai fókuszú bankszektor értéke már amúgy is megfeleződött a globális, amerikai versenytársakhoz viszonyítva.
A magyar bankszektor előtt most kettős feladat áll: a vírusjárvány után, a szomszédos háború árnyékában a magyar gazdaság lendületének megtartása a cél, emellett a versenyképesség visszanyerésével támogatni kellene a magyar vállalatok régiós aktivitását is - közölték. Ezeket s feladatokat a bankszektor akkor tudja ellátni, ha extra adóterhek nélkül mihamarabb megtörténik a hitelmoratórium teljes kivezetése, valamint a kamatstoppal érintett hitelek kamatszintjének a piaci szinthez történő felzárkóztatása.
A szövetség szerint a magyarországi bankszektor nyereségességét csak hosszabb távon lehet megítélni. Az elmúlt 12 évben, osztalékok nélkül, 1 százalékos tőkearányos nyereséget ért el a bankszektor - jelezték. A versengő, sokszereplős bankszektorban extra profit nem keletkezhet.
A pénzügyi szolgáltatókra kivetett extra adók tovább csökkentik a bankszektor hatékonyságát, hitelezési képességét és növelik céltartalék képzési feladatát - összegezték, és utaltak arra, hogy a szektor kisebb mértékben fog tudni hozzájárulni a nemzetgazdasági teljesítményhez. Arra is kitértek, hogy a bankszektor a nehéz időszakokban mutatott helytállását - például a kormányzati programok közvetítését és banki termékekkel való kiegészítését - csak versenyképes állapotban tudja megismételni.
A gazdaság újjáépítéséhez célzott kormányzati, fejlesztési, külkereskedelmi és jegybanki programok szükségesek, amelyeket a családok és vállalatok részére a bankrendszer tud hatékonyan eljuttatni. Magyarország következő évtizedét, az EU-s átlagot meghaladó növekedését, egy régiósan versenyképes és stabil, a digitalizációs és zöld kihívásokra megfelelő válaszokat adó bankszektor tudja megalapozni - írták a közleményben.
Megduplázta nyereségét a hazai bankszektor egy év alatt
A bankszektor 2021-ben 820 milliárd forint konszolidált nettó nyereséget ért, több mint kétszeresét az előző évi 385 milliárd forintnak- olvasható Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján márciusban közzétett jelentésben.
A múlt évben összesen 5 hitelintézet volt veszteséges, pontosan a fele az előző évben veszteséges hitelintézetek számának. A tőkearányos jövedelmezőség (RoE) az előző évi 6,4 százalékosról 11,6 százalékosra, az eszközarányos jövedelmezőség (RoA) 0,6 százalékról 1,2 százalékosra javult. Az előző évekénél számottevően jobb eredményben jelentős szerepet játszott a 17,8 százalékkal magasabb, 1661 milliárd forint nettó kamateredmény és a 12,6 százalékkal nagyobb, 932 milliárd forint díj- és jutalékeredmény. A növekedéshez hozzájárult a hitelállomány 17,0 százalékos és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírállomány 13,0 százalékos emelkedése. A működési bevételek 14,1 százalékos növekedésével szemben a költségek 7,9 százalékkal haladták meg az előző évieket. Míg 2020-ban a korábbi éveknél jóval nagyobb, 399 milliárd forint nettó értékvesztés és céltartalékképzés történt, tavaly ez 61,0 százalékkal kisebb 156 milliárd forint volt. Míg 2020-ban az eredmény 43,6 százalékát vitte el megképzett értékvesztés, addig tavaly ez csak 13,7 százalék volt.
A kormány két éven át évi 300 milliárd forint különadóra számít a bankszektorból.
