Ha gyermekünk jövőjéről pénzügyileg is gondoskodnánk, négy olyan megtakarítási eszköz is szóba jöhet, amelyek nem igényelnek komoly pénzügyi ismeretet és kockázatuk minimális.
1. Babakötvény: jól hoz, de nem rugalmas
A Babakötvény speciális állampapír, ami az előző évi átlagos infláció felett 3% kamatprémiumot fizet. Ráadásul a megtakarítás itt nem is 0 Ft-ról indul, ugyanis az állam minden újszülött számára 42 500 Ft úgynevezett életkezdési támogatást ad, amit egy minimális, az infláció mértékével megegyező kamatozású letéti számlán helyeznek el a Magyar Államkincstárban. Ahhoz, hogy ez az induló összeg a gyermek nevére szóló számlára kerüljön, és ott Babakötvényben kamatozzon, előbb Start-értékpapírszámlát kell nyitni a Magyar Államkincstárban. Erre a gyerek 18 éves koráig van lehetőség. Ezen kívül az állam a Start-számlára érkező éves befizetések után 10% állami támogatást is ad, ám ennek összege maximum 12 000 Ft lehet, vagyis az állami támogatás évi 120 000 Ft befizetésével használható ki maximálisan. A Babakötvényben tartott összeghez legkorábban a gyermek 18 éves korát követően lehet hozzáférni azzal a kiegészítéssel, hogy a számlanyitást követő harmadik év végétől történhet először kifizetés. Látható tehát, hogy ez a befektetés nem likvid, így nem használható például vésztartalékként. Ugyancsak komoly kockázat a szülő szempontjából, hogy a Babakötvényben tárolt pénz felhasználásáról kizárólag a gyerek dönt. Vagyis csak akkor fektessünk Babakötvénybe jelentősebb összeget, ha ezzel a kockázattal együtt tudunk szülőként élni! További korlátozás, hogy 2024 márciusa óta legfeljebb 1,2 millió forintot lehet befizetni évente a Start-számlára, így mindenképpen érdemes a gyerekmegtakarítást illetően portfólióban gondolkodni.
2. Lakást venni a gyereknek?
A magyarok körében népszerű befektetési eszköz az ingatlan, sokan azért kedvelik, mert ez megfogható, fizikai valójában is létező befektetés. Ezen kívül az elérhető hozam az esetleges áremelkedés és a bárbeadás összegéből tevődik össze, így akkor is bevételt termel, amikor az ingatlanpiac éppen nem teljesít jól. Azért is vásárolnak sokan lakást a gyereküknek, mert az egyetemi évek alatt így nem kell albérletet fizetni, ha pedig társbérlők is vannak, akkor még pénzt is hozhat. Ha pedig a gyerek a diplomaszerzést követően az adott településen marad, akkor a lakás remek segítség lehet akár a családalapításhoz is. Az ötlet nem rossz, az elmúlt évek eszeveszett ingatlan- és bérleti díj drágulása miatt jól is működött a modell. A KSH és az Ingatlan.com lakásár-indexe szerint 2021 tavasza és 2024 első negyedéve között gyakorlatilag nominálisan megduplázódott a lakások ára, és bár ezen idő alatt az átlagos infláció mértéke is csaknem 40% volt, még így is szép reálhozamot lehetett a lakásvásárlással elérni. Közben a lakáskiadással elérhető bevétel is szépen gyarapodott, bár Budapesten láthatunk némi korrekciót. 2024 áprilisában a bérleti díjak országosan 0,8%-kal emelkedtek, Budapesten – az előző havi 1,8%-os növekedést követően – 0,5%-kal csökkentek egy hónap alatt. Persze azért ezt nem kell túldramatizálni, hiszen az előző év azonos időszakinál országosan 12, Budapesten 10%-kal, a 2015. évi bázisidőszakinál pedig 103, illetve 93%-kal voltak magasabbak az áprilisi lakbérek nominálisan. Van azonban néhány hátránya is az ingatlanbefektetésnek. Egyik ilyen a magas beszállási költség, hiszen Budapesten 885 ezer forint volt a használt, és 1,2 millió forint az újépítésű lakások átlagos négyzetméterára tavaly. A fővárosban az I., a II. és a XII. kerületben már 2 millió forint felett van az új lakások átlagára. A vidéki megyeszékhelyeken is 500 ezer forint feletti átlagos négyzetméterárakkal találkozhatunk a használt ingatlanoknál, míg az újépítésűeknél 700 ezer forint felett van ugyanez. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az ingatlanbefektetés nem likvid, az értékesítési idő akár több hónap is lehet, ami természetesen alacsonyabb irányárral lecsökkenthető, de ezzel a bevétel lesz kevesebb. Hasznos tipp a gyerek számára vásárolt befektetési ingatlannal kapcsolatban: célszerű nem a gyerek nevére venni a lakást, mert ez a későbbiekben megnehezíti az esetleges eladást. Később természetesen bármikor megtörténhet a tulajdonosváltás.
3. Mit tudnak a lakástakarékok?
A sokak által ismert és kedvelt lakástakarékok olyan adómentes megtakarítási lehetőséget kínálnak, ahol az ügyfelek havi rendszerességű befizetéssel gyűjthetnek lakáscélra, és 4-8 év elteltével akár 15-30%-os egyszeri jóváírásban részesülhetnek. Sőt, a futamidő végén arra is van lehetőség, hogy a megtakarító fix kamatozású hitelt vegyen fel, melyet ugyancsak a lakáscélja finanszírozására fordíthat. Lakáscélnak számít az ingatlanvásárlás, felújítás vagy korszerűsítés, építés vagy bővítés, továbbá a hitel elő- vagy végtörlesztése is.De hogyan lehet igazolni a lakáscélú hasznosítást? Itt fontos különbséget tennünk a régi, támogatott LTP-k és az új, támogatás nélküli konstrukciók között. A 2018-ig bezárólag forgalmazott, állami támogatást élvező LTP-k esetében számlákkal vagy más hasonló módon is igazolni kell a jogszerű felhasználást. Ezzel szemben az új típusú megtakarításoknál elég nyilatkozni erről, számlákat azonban már nem kérnek. Az LTP-kkel 4 év alatt 4,3-6,5 millió forint gyűlhet össze havi 50 ezer forint rendszeres megtakarítással, míg 8 év alatt 10-14,75 millió forintra tehetünk szert. Ez azonban megtöbbszörözhető, ugyanis nincs megkötés, hogy egyvalakinek mennyi szerződése lehet, ám az anyagi lehetőségeinket természetesen megfelelően fel kell mérni. Jó hír még, hogy az LTP befektetéseket az Országos Betétbiztosítási Alap személyenként és intézményenként 100 ezer euró összeghatárig biztosítja, a hozamot pedig nem terheli semmilyen adó.
4. Életbiztosítás a gyereknek
A biztosítók gyermekeknek szóló megtakarításai technikailag életbiztosításként működnek, éppen ezért tartalmaznak egy minimális kockázati elemet, vagyis élet-, és/vagy balesetbiztosítási szolgáltatást is, általában a szülő(k) részére. Fontos különbség ugyanakkor a pusztán kockázati életbiztosításokhoz képest, hogy ezek elsődlegesen vagy akár kizárólagosan megtakarítási célt szolgálnak. A szerződésünkre minden hónapban egy adott összeget utalunk, ami akár teljes egészében befektetésre kerül, és hozamot termel számunkra. A megtakarításunkat pedig nem mi, hanem szakértők menedzselik. A gyermekcélú életbiztosításoknak gyakorlatilag nincs fix, életkorhoz kötött lejárati ideje, mint például a Babakötvénynek. A tervezett tartamot gyermekünk életkorától függetlenül vagy mi határozhatjuk meg és később tetszés szerint hosszabbíthatunk, vagy – az eleve nyíltvégű verzióknál – általában csak egy ajánlott minimum futamidővel, jellemzően 10-15-20 év, találkozunk. A minimum 10 éves tartamot mindenképp érdemes szem előtt tartani, hisz ezután a teljes addigi, és azt követő további rendszeres megtakarításaink is kamatadómentessé válnak. A gyermekünk tehát – a szülő(k) ellenőrzése mellett – a 10. évtől kamatadómentesen, bármikor, szabadon felhasználhatja.
