Az állampapírok számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek vonzóvá teszik őket a megtakarítók számára. Az állampapírok kamatfeltételeik sok esetben versenyképesek, sőt bizonyos konstrukciók magasabb hozamot kínálnak, mint más, hagyományos megtakarítási formák. A kínálat rendkívül széles: elérhetők rövid, közép és hosszú lejáratú papírok, valamint kamatozást tekintve fix, vagy változó kamatot biztosító konstrukciók is - írja cikkében az Államadósság Kezelő Központ.
Az inflációkövető kamatozás például a pénz vásárlóerejének megőrzését segíti. Az állampapír befektetések rugalmasan kezelhetők, mivel akár lejárat előtt is visszaválthatók a Magyar Államkincstárnál vagy más forgalmazóknál. A belépési küszöb alacsony, akár egy forintos címlettel is elindítható a befektetés. Adózási szempontból is kedvezőek: a 2019. június 1-je után kibocsátott állampapírok kamatjövedelme mentes a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulás alól, így a teljes kamatösszeg megfizetését garantálja az állam.
A bankbetét, vagy lekötött betét és az állampapír között a kamatozásban és a mögöttes garanciában rejlik a legfőbb különbség. Bankbetét esetén a megtakarítás a választott pénzintézetnél kerül elhelyezésre, és a visszafizetést is az adott kereskedelmi bank biztosítja. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) legfeljebb 100 ezer eurónak (nagyjából 40 millió forint) megfelelő összegig vállal garanciát a betétekre, arra az esetre, ha a bank fizetésképtelenné válna. Az állampapír esetében az állam az, amely összegtől függetlenül vállalja a tőke és a kamatok megfizetését.
A betétek kamatozása jellemzően fix, szemben az állampapíroknál elérhető változatosabb, célokhoz igazítható konstrukciókkal. A banki lekötés feltörése többnyire a teljes kamat elvesztését jelenti, ezzel szemben az állampapírok esetén az időarányos kamat teljes mértékben megilleti az ügyfelet. A lejárat előtti visszaváltás esetén az adott állampapír visszavásárlási árfolyama kerül figyelembe vételre, ez a lakossági állampapírok esetében – forgalmazótól függően - általában 98-99%-os árfolyamot jelent. Adózási szempontból a bankbetétek kamata után személyi jövedelemadó és adott esetben szociális hozzájárulási adó is fizetendő, ami csökkenti a nettó hozamot. A 2019. június 1-jét követően vásárolt Magyar Állampapír viszont kamatadó-mentes.
Hétfőn közzétette a 36. heti bruttó értékesítési adatokat az ÁKK, amelyekből kiolvasható, hogy melyik kötvényből mennyi pénzért vásároltak a befektetők. A szokott módon ismét a 6,5 százalékos éves kamatot fizető Fix Magyar Állampapír végzett az élen, második a változó kamatozású - jelenleg évi 7,1 illetve 7,12 százalékos hozamú - Bónusz Magyar Állampapír, ám mindkét papírból kevesebb értékben vettek a magyar lakossági befektetők, mint a 35. héten.
Érdekesség, hogy megugrott két korábban kevéssé vásárolt papír forgalma. A fizikai formában kibocsátott Kincstári Takarékjegyből 60%-kal nagyobb értékben vásároltak a lakossági befektetők, mint egy héttel korábban. Kiemelkedő még az első évben 5,75% kamatot hozó MÁP Plusz értékesítése, amely 61 százalékkal nőtt.
