Az a fránya infláció
Egy 20 millió forint összegű, 20 éves futamidőre felvett például mintegy 10-20 ezer forinttal kell többet fizetni most havonta, mint tavaly ilyenkor, ez pedig nem kevés, összeségében 2-4 millió forint plusz kiadást jelent az adós számára. De mire fel a drágulás, illetve meddig folytatódhat ez még? A hitelek drágulásának elsődleges oka az emelkedő infláció. Márpedig a pénzromlás nagysága a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által ideálisnak tartott 3% körüli értéket hónapról-hónapra makacsul felülmúlja. A 2020-as 3,3% után 2021-ben már 5,4%-ot mért a Központi Statisztikai Hivatal, a 2022-es év pedig igazán extrémnek ígérkezik a februári 8,3%-os pénzromlás alapján. A magas és láthatóan tartósnak ígérkező infláció hatására az MNB kénytelen folyamatosan emelni mind az alapkamatot , mind az egyhetes betétekre vonatkozó irányadó kamatot.
Ugyanakkor a hosszabb kamatperiódusú hitelek beszerzési árát alapvetően befolyásoló 5, 10 és 20 éves BIRS is komoly emelkedésbe kezdett. Az átlag hiteligénylő számára ismeretlen jelzőszám, a BIRS azt mutatja, meg, hogy a bankok milyen kamattal hajlandók egymásnak hitelt adni hosszabb futamidőre. A BIRS tehát alapvetően befolyásolja a hitelezéshez szükséges pénz beszerzési árát. Persze a bankok forrásgyűjtése ennél lényegesen összetettebb, ám a tapasztalat az, hogy a budapesti bankközi kamatláb, a BUBOR, a már említett BIRS, valamint az állampapírok hozamának emelkedését némi késéssel ugyan, de a hitelkamatok is követik. A kérdés a kölcsönt felvenni óhajtó ügyfél számára csak az, hogy mikor, illetve, hogy pontosan milyen mértékben?
Jó, hogy van állami támogatás!
A legfontosabb 10 és 20 éves BIRS értéke az elmúlt egy évben 3,28, illetve 2,74 százalékpontot emelkedett, ezért idővel a bankok is kénytelenek voltak kamatot emelni a hiteleiknél. Jelenleg azt láthatjuk, hogy míg egy évvel ezelőtt egy 20 millió forint összegű, 20 éves futamidejű, 10 éves kamatperiódusú lakáshitel kamata 3 százaléktól indult, addig most ugyanezt nem lehet 4,9 százaléknál olcsóbban megkapni. A végig fix kamatú lakáshiteleknél sem jobb a helyzet, itt egy év alatt 4,31 százalékról 5,05 százalékra emelkedett az elérhető legkedvezőbb kamat. Még látványosabb a drágulás az 5 éves kamatperiódusnál – pár éve még ez volt a sláger az új lakáshiteleknél -, hiszen míg tavaly 2,36 százalékos kamattól már találhattunk hitelt, most 4,56 százaléknál kezdődnek, ami az adós számára 23 ezer forintos törlesztő részlet növekedést jelent havonta, míg teljes visszafizetésben 5 millió forint feletti a különbség.
Persze sokat tompít a dolgon, hogy a magyar lakáshitelezésben rendkívül nagy szerepet kapnak az állami támogatású konstrukciók. Ezek pedig a „rezsicsökkentett” lakossági energiaárakhoz hasonlóan nem követik a piaci trendeket, a mind jelentősebb árkülönbözetet ugyanis az állam rendre kipótolja a bankok számára. Így lehetséges, hogy most is változatlan feltételekkel igényelhető a Babaváró hitel (az első 5 évben mindenképpen kamatmentes), a csok-hitel ( legfeljebb 3 százalék kamat), valamint az NHP Zöld Hitel (maximum. 2,5 százalékos kamat). Az igazán nehéz helyzetben azok vannak, akiknek szükségük van ugyan hitelre, ám ilyen vagy olyan okból nem jogosultak államilag támogatott kölcsön felvételére. Ők bizony az egyre emelkedő kamatok miatt bizony egyre nehezebben jutnak finanszírozáshoz.
Ahány bank, annyi kamat
Érdekes módon a drágulás a fedezetlen lakossági hiteleket jóval kevésbé sújtja, a jelenleg kedvezőnek számító 8 százaléktól induló hitelkamatnál egy éve is csak elvétve találhattunk kedvezőbbet. Itt azonban óriási különbségeket láthatunk az egyes bankok árai között, ugyanaz az igénylő 8 és 16 százalékos kamattal egyaránt kaphat ajánlatot. Ilyen helyzetben a drágulás értelemszerűen főleg a legkedvezőbb ajánlatokat érinti.
A céges hiteleknél is érezhető természetesen a kamatemelkedés, ám itt még nehezebb általános igazságot mondani. A vállalkozásoknak szánt piaci hitelek esetében az árazás rendkívül nagy mértékben függ a hitelt igénylő társaság múltjától, eredményességétől és méretétől, illetve a bevont fedezet értéke, valamint a hitelcél is fontos befolyásoló tényező lehet. Az azonban látszik, hogy az emelkedő kamatkörnyezetben mind inkább felértékelődik a legfeljebb 2,5 százalékos kamatú Széchenyi GO konstrukció, aminél ráadásul a hitelösszeg 500 ezer forint és 1 milliárd forint között lehet. Az olcsóság természetesen itt is a 4 százalékos állami kamattámogatásnak köszönhető, ami annyira bőkezű, hogy egyes bankok a maximális kamat alá is hajlandók akár bemenni.
Mi várható a jövőben?
A hitelfelvételben gondolkodó ügyfeleknek rossz hír, hogy a piaci hitelkamatok a következő hónapokban szinte biztosan tovább nőnek majd, ugyanis a banki forrásköltségek emelkedése még mindig nem jelent meg teljes egészében a hitelkamatokban, ami miatt a banki marzs meglehetősen alacsony jelenleg. Más kérdés, hogy a hitelfelvételi kedv esetleges visszaesése – ennek oka lehet például a drágább hitel, a gazdasági és politikai bizonytalanság, az ingatlanárak stagnálása vagy csökkenése – a bankok mennyire kezdenek majd árversenybe az ügyfelekért? Ha beindul a versengés az ügyfelekért, akkor emiatt persze lemondhatnak profitjuk egy részéről. Csakhogy nem feltétlenül vannak a versengésre rákényszerítve, hiszen az állami támogatású konstrukciók szépen hoznak a konyhára, csak itt nem az adós, hanem az állam fizeti ki a díjak egy részét.
De mit tehet az, akinek van már hitele? Üljön ölbe tett kézzel, vagy érdemes cselekednie? A válasz egyénfüggő, ugyanis nagyon nem mindegy, hogy valaki milyen hitelben ül jelenleg. A változó kamatozású hitelesek vannak jelenleg a legnagyobb veszélyben, hiszen náluk akár 3, 6 vagy 12 havonta is emelkedhet a kamat, ezzel együtt pedig a havi törlesztő. Ők azok, akiknek – ha van rá lehetőségük – célszerű elő- vagy végtörleszteni, ám ha ez nem megy, egy hitelkiváltás is megoldás lehet, amikor hosszabb kamatperiódusra váltanak. Ez biztosan többletköltséget jelent majd, ám mivel a jövő kamatemelkedést hozhat, ez relatíve mégis jó pénzügyi döntés lehet.
