Már oldalakat is blokkolhat a jegybank.

Weboldalakat tehet elérhetetlenné a jegybank a hónap közepétől. Ehhez elég, ha felmerül a gyanúja annak, hogy a portálon kétes pénzügyi ügyletek reklámjai találhatóak. A közelmúltban hitelintézeteket is bírságolt az MNB.



Nézzünk utána, ha pénzügyi hirdetésbe botlunk

Honlapokat blokkoltathat január 15-től a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Egy törvénymódosítás nyomán piacfelügyeleti eljárása idején vagy azt követően a jegybank ideiglenesen elérhetetlenné tehet olyan portálokat, amelyek jogosulatlan pénzügyi tevékenységet népszerűsítenek. A bank az eljárások lezárásáig gátolhatja a weboldalak elérését. Ha pedig jogsértést állapít meg, további egy évvel akár kétszer is meghosszabbíthatja a korlátozást

- írja közleményében az MNB.

A jegybanknak ehhez arra sincs szüksége, hogy bebizonyosodjon, a honlap engedély vagy bejelentés nélküli pénzügyi tevékenységet segít elő a közölt reklámmal. Az is elég, ha csak felmerül ennek a gyanúja. A bank közleménye szerint erre a befektetők érdekeinek a védelme miatt van szükség. Az érdekükben a Nemzeti Bank a saját honlapján feltünteti a blokkolt portálok listáját is.

A portálok elérhetetlenné tételéért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) is felel. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az MNB a blokkolásról szóló döntését elküldi NMHH-nak, amely azt a végrehajtás érdekében továbbítja az elektronikus hírközlési szolgáltatónak. Ha pedig valamelyik ilyen intézmény megsértené a blokkolási kötelezettségét, azt a jegybank 1-től 5 millió forintig terjedő eljárási bírsággal sújthatja. Emellett ezekről lépésekről az MNB tájékoztatja az érintett bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot is.

A Nemzeti Bank közleménye szerint ezzel kapcsolatban mintegy 1,5 millió tájékoztató hirdetést tett közzé a legnagyobb netes keresőoldalon. Tette ezt a gyanús pénzügyi szolgáltatók reklámjai közvetlen közelében, egy éven keresztül, 2021 őszéig. Az akció nyomán több mint 100 ezerrel többen ellenőrizték az MNB honlapján a pénzügyi hirdetéseket az elmúlt másfél évben.

Büntet a jegybank

A Magyar Nemzeti Bankkal a közelmúltban az is előfordult, hogy komoly büntetéseket szabott ki pénzügyi szolgáltatókra – ha nem is jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt. Ebben a cikkünkben írtunk róla decemberben, hogy a jegybank tíz hitelintézetnél vizsgálta meg, hogy a jogszabályban rögzített határidőben és megfelelő tartalommal küldik-e meg a fogyasztóknak a szerződéskötést követő tájékoztatásokat. A vizsgálatok minden intézmény esetében hiányosságokat tártak fel, ezért az MNB összesen 64,7 millió forint bírságot szabott ki.

A szerződéskötést követő tájékoztatások egyebek között a pénzügyi termékek igénybevételével, díjaival kapcsolatos információkat nyújtanak a fogyasztóknak, továbbá segíthetik az ügyfelek döntéshozatalát is. A Magyar Nemzeti Bank vizsgálata erre a területre fókuszált.

A hitelintézetek többségénél hibákat tárt fel a vizsgálat a fogyasztói kérésre történő egyedi kimutatások 90 napon belüli rendelkezésre bocsátása, az előtörlesztési igény esetén a kapcsolódó információk, az előtörlesztéssel járó következményeket tartalmazó tájékoztatás átadása, valamint az Országos Betétbiztosítási Alapra (OBA) vonatkozó tájékoztató aktualizálása és a betétekkel kapcsolatos rendszeres tájékoztatás rendelkezésre bocsátása kapcsán.

A pénzügyi intézményeknek minden év január 31-ig – első alkalommal 2020-ban - kell megküldeniük a fizetési számlákhoz kapcsolódó előző évi tranzakcióik éves összesítését és azok díjait áttekinthetően tartalmazó ún. Díjkimutatást. Az intézmények többsége azonban a Díjkimutatások egy részét csak a 2020. január 31-ei határidőn túl küldte meg ügyfeleinek.

Egyéb hiányosságok

Az MNB a fizetési kötelezettség elmaradása esetén a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR) történő adattovábbítással kapcsolatosan is hiányosságot tárt fel. A jogszabályi elvárások szerint a KHR adattovábbítást megelőzően 30 nappal és az adattovábbítást követő 5 munkanapon belül tájékoztatni szükséges az adósokat. Márpedig a vizsgálat a bankok több mint felénél talált olyan ügyfeleket, akiknek csak a jogszabályi határidőn túl küldték meg az értesítéseket.

A fizetési számlák, valamint a hitelszerződések lezárását követően a pénzügyi intézményeknek 30 napon belül szükséges egyértelmű, közérthető és teljes körű kimutatást küldeniük. E tájékoztatási kötelezettség teljesítése tekintetében mind a 10 vizsgált intézmény esetében hiányosságok merültek fel.

Az MNB összesen 64,7 millió forint bírságkiszabásáról döntött. Az intézkedések meghozatalakor figyelembe vette azt a körülményt, hogy a feltárt hiányosságok zömében nem a teljes ügyfélkört érintették. A határozatokban foglalt hiányosságok megszüntetésére tett banki intézkedéseket az MNB nyomon követi és a jövőben is kiemelten ellenőrzi.

The Conversation

Ne hagyd ki!