Egyre több településen nincs bankfiók, az ügyfeleknek egyre nagyobb távolságot kell megtenniük, ha személyesen akarják intézni pénzügyeiket, derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzéséből.


Az MNB adatai szerint az idén áprilisra 5000 alá csökkent az országban működő ATM-ek száma, amire 2016 óta nem volt példa. Ami pedig a bankfiókok számát illeti, 2008. szeptember és 2020. december között 177 újat nyitottak, 1807-et viszont bezártak. Az azénpénzem.hu felidézi, a fiókbezárásokkal a jegybank legutóbbi Stabilitási jelentésében külön elemzésben is foglalkozott. Mint megállapították: a bankfiókok száma az Európai Unióban 2008 és 2019 között 31 százalékkal csökkent, Magyarországon viszont 2019-ben 44 százalékkal volt kevesebb bankfiók, mint a pénzügyi válság kitörése előtt. A fiókbezárások miatt 2008 és 2020 között 950 ezerről 2 millióra emelkedett azoknak a lakosoknak a száma, akiknek településén nem található bankfiók.

Séta helyett túra

A bankfiók nélkül maradt településeknek a legközelebbi bankfióktól közúton mért távolsága a jegybank szerint egy olyan mutató, amely képes jól leírni a pénzügyi szolgáltatásokhoz való fizikai hozzáférés lehetőségeit. A legközelebbi bankfióktól vett távolság az elmúlt években nőtt, 2020 végén átlagosan 8,3 kilométer volt. Mindebből jól látszik, hogy – mint azt az MNB is megállapította – a fiókzárási trend, és annak kiemelten a második szakasza, a községek meghatározó részében megnehezítette a hitelintézeti szektorral való fizikai kapcsolattartást. Ez leginkább az idősebbeket és az anyagilag hátrányosabb helyzetben lévőket (munkanélküliek, tartós betegek) érintheti. A digitalizáció terjedése csak részben orvosolta problémát. A leginkább érintett régiókban ugyanis jellemzően elmarad az országos átlagtól az internethasználat.


The Conversation

Friss

Fotó: Shutterstock

A Mol nem hagyja annyiban a Hernádi Zsoltot elmarasztaló horvát ítéletet

A Mol-csoport csalódottságának adott hangot az ítélet kapcsán. Álláspontjuk szerint a legfelsőbb bíróság annak ellenére hagyta helyben a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét, hogy korábban mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás azt állapította meg, hogy sem a Mol, sem annak tisztségviselői nem követtek el bűncselekményt.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Szálka a vásárlók szemében a faáruk drágulása, lépett a versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyorsított ágazati vizsgálatot indított a fa építőanyagok hazai piacán is, hogy megfelelően feltárhassa a drasztikus építőipari drágulás mögött húzódó piaci folyamatokat. A vizsgálat a Nébih ellenőrzéseivel összehangolt helyszíni kutatásokkal indult, a GVH vizsgálói több piaci szereplőnél is megjelentek.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Horvátországban jogerőre emelkedett a Mol-vezér börtönbüntetése

A horvát legfelsőbb bíróság megerősítette a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét Ivo Sanader volt horvát kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója egyesített perében - közölte a Jutarnji List című horvát napilap. A nemzetközi választottbíróság szerint viszont Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a Mol (vagy Hernádi Zsolt) megvesztegette volna Sanadert.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!