A magyarok felének nincs semmiféle megtakarítása. Akinek pedig van, nagyrészt egyetlen eszközbe fekteti az összes pénzét. Tanácsot pedig kevesen kérnek szakértőktől.
A CIB Bank által végzett felmérés arra világított rá, hogy a magyar lakosság alig több mint fele (53%) rendelkezik megtakarítással (azaz 47%-nak nincs megtakarítása). A válaszadók átlagosan 1,4 megtakarítási formát használnak, és gyakran egyetlen termékbe fektetik pénzüket.
A legtöbben bankbetétben tartják a pénzüket (17 százalék), míg kötvénybe, állampapírba 12 százalék, egyéb értékpapírba pedig további 10 százalék fektet. Kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással a magyarok 12 százaléka rendelkezik.
Az emberek többsége nem kér tanácsot a megtakarítási döntésekhez, inkább az interneten vagy családtagokon keresztül tájékozódnak, és csak kisebb hányaduk fordul banki tanácsadóhoz.
A megtakarítás két legfőbb motivációja a biztonságérzet (ez a válaszadók 42 százalékának fontos mozgatórugó) és valamilyen konkrét cél elérése (ezt 31 százalék választotta). Ezeknél jóval kevésbé fontos, de a lakosság 12 százalékát érintő hívószó a nyugdíjcélú megtakarítás.
Állampapír, befektetési jegy, részvény: csúcson a magyarok vagyona
Pedig kiemelkedő évük volt 2024-ben a megtakarításukat hazai eszközökben fialtató háztartásoknak, amelyek összvagyona közel ötödével - 18 százalékkal - bővült, és 27 819 milliárd forinttal új csúcsra ért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint.
A lakosság hazai értékpapírokban tartott vagyona 4242 milliárd forinttal ugrott meg, ami 18 százalékos bővülés.
A befektetési alapok és a hazai részvényekben fialó pénz fej fej mellett bő negyedével gyarapodott egy év leforgása alatt, ami a befektetési jegyeknél 2426 milliárdos, a tőzsdei papíroknál pedig 420 milliárd forintos bővülést hozott.
A lakosság kezében lévő állampapírvagyon 11 százalékkal, azaz mintegy 1400 milliárd fonttal nőtt, a háztartások így minden korábbinál nagyobb összeggel, 13 952 milliárd forinttal vették ki a részüket az államadósság finanszírozásából.
