A bankrendszer a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk után is stabil és ellenálló, így néz szembe az újabb válság miatti komplex kihívásokkal - mondta Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a most közzétett, éves Makroprudenciális jelentést ismertetve.
Az MNB makroprudenciális keretrendszere nagyban hozzájárult, hogy a bankrendszer a járvány okozta gazdasági sokk után az orosz-ukrán háború és az európai energiaválság ellenére is stabilan töltse be gazdaságfinanszírozó szerepét. A növekedési kilátások romlása és a pénzügyi stabilitási kockázatok várható növekedése azonban szoros monitorozást igényel. Nagy Tamás közölte: a jövő pénzügyi szabályozási kihívásait a prudenciális keretek fejlesztése, a klímaváltozás okozta pénzügyi stabilitási kockázatok kezelése, az online hitelezés támogatása, és a lakossági hitelkiváltási piac erősítése jelenti majd.
Szakács János, az MNB főosztályvezetője az elmúlt egy év makroprudenciális intézkedéseiről kiemelte: a jegybank aktív szerepvállalása támogatta az ellenállóképességet és a növekedés megőrzését. Kitért arra, hogy a jelenlegi emelkedő kamat- és a romló makrogazdasági környezetben a hitelezés lassulása várható. A kamatok és a hitelösszegek emelkedése fokozza az adósok jövedelmi "kifeszítettségét". Kitért arra, hogy a bankok prudens finanszírozással működnek, és némileg csökkenő, de érdemi pufferekkel rendelkeznek. A bankrendszer likviditási és finanszírozási pozíciója továbbra is megfelelő. A bankrendszer stabil forrásellátottsággal rendelkezik a jelenlegi globális kihívások idején is, amit az MNB vonatkozó finanszírozási előírásai is támogatnak. A jegybanki kamatemelések lassú megjelenése a betéti kamatokban hosszabb távon a betétkiáramlások erősödésén keresztül növekvő finanszírozási kockázatokhoz vezethet.
A jegybank kiemelten figyeli és szabályozza a legjelentősebb bankokat, ezek közé sorolta az OTP, a Magyar Bankholding, az UniCredit, a K&H, az Erste, a Raiffeisen, és a CIB Bankot.
A banki portfólióminőségben azonosítható kockázatok közé sorolta, hogy a magasabb energiafogyasztású ingatlanfedezetek leértékelődhetnek, a kistelepüléseken élők érintettsége magasabb lehet. Adataik szerint a lakossági hitelállomány legfeljebb 5-10 százalékánál a hitelkockázat érdemben nőhet, ezekre az adósokra kell nagyobb figyelmet fordítaniuk a bankoknak.
Szólt arról is, hogy az MNB továbbra is kiemelt figyelmet fordít az éghajlatváltozásból eredő pénzügyi stabilitási kockázatok értékelésére. A bankok hitelkitettsége számottevő az éghajlatváltozás kockázataival szemben. Az adósságfék előírások differenciálása is támogathatja a zöld ingatlanok térnyerését.
Beszámolt arról, hogy a banki online hitelezési folyamatok fejlesztése mára nem csak hatékonysági, hanem versenyképességi és pénzügyi stabilitási kérdéssé is vált. A személyi hitelek piacán 2022. júniusra már a hitelnyújtás 20 százaléka online történt, idén a második negyedévre már csaknem 200 ezer ügyfélnek, a banki hitellel rendelkezők 8 százalékának volt online hitelfelvételi tapasztalata. Az online nyújtott személyi hitelek az offline nyújtottakhoz képest nem kockázatosabbak. Szakács János az online hitelezési folyamatok erősebb térnyeréséhez a rugalmas szabályozást, valamint a nemzeti adatvagyonhoz történő széleskörű hozzáférés biztosítását kulcsfontosságúnak nevezte.
