A jegybank figyelmezette Parragh Lászlót

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke már számtalan alkalommal tett felelőtlen, szakmailag hibás kijelentéseket a magyar gazdaság jelenéről és még több alkalommal bocsátkozott megalapozatlan jóslatokba annak jövőjét illetően. Ezek a nyilatkozatok kizárólag arra voltak jók, hogy növeljék a piaci bizonytalanságot és félretájékoztassák az embereket, olvasható a jegybank weboldalán.


A Magyar Nemzeti Bank (MNB) már korábban is határozottan felszólította Parragh Lászlót, hogy állításait körültekintőbben, a tényeket jobban megismerve fogalmazza meg, ám legújabb kijelentései már egyértelműen átlépik az észszerűség határait

-írja a weboldalán közzétett felhívásban az MNB.

Tájékoztatjuk ezért Parragh Lászlót, hogy a Magyar Nemzeti Bank nemkonvencionális, célzott intézkedései 2013 óta számottevően járultak hozzá a hazai gazdaság növekedéséhez, a hitelezés összeomlásának elkerüléséhez, az állam finanszírozási költségeinek csökkentéséhez, valamint a koronavírus-válság hatásainak kezeléséhez. A Növekedési Hitelprogramnak köszönhetően közel 75 ezer kis- és középvállalkozás jutott olcsó forráshoz, az évek során összesen több mint 6000 milliárd forint értékben. A jegybanki intézkedések nélkül a járvány is sokkal rosszabb kiindulóhelyzetben érte volna Magyarországot és a magyar gazdaságot, és most is számottevően rosszabb helyzetben kellene küzdenünk az újabb gazdasági kihívásokkal. A pandémiát megelőző „unortodox” monetáris politikai lépésekkel pedig a jegybank nemhogy nem gátolta, hanem inkább megteremtette a lehetőségét egy versenyképességi fordulat végrehajtásának is.

Arra is érdemes felhívni Parragh László figyelmét, hogy az említett 3-4 évvel ezelőtti időszakban, azaz 2018-2019-ben az infláció stabilan a 3 százalékos jegybanki cél körül alakult, a növekedés 5 százalék közelében, a folyó fizetési mérleg pedig egyensúlyban volt.

Szintén teljeséggel megalapozatlanok Parragh László devizakötvény kibocsátással kapcsolatos megállapításai is. Parragh László mintha elfelejtette volna a 2008-as pénzügyi válság tanulságait, amelyek szerint a külső forrásokból devizában történő finanszírozás komoly veszélyeket hordoz magában. Az elmúlt években a finanszírozási és piaci szempontokat szem előtt tartva az ÁKK több ízben bocsátott ki hosszú lejáratú devizakötvényeket, ahol sikerült is az alacsony kamatkörnyezetből származó előnyöket maximálisan kihasználni, mindezt úgy, hogy az államadósságon belül a devizarészarány ne haladja meg a 25 százalék körüli kritikus szintet.

Parragh László tévesen túl alacsonynak tartja az euró megtakarítások arányát, ezzel szemben az igazság az, hogy nem segítené a gazdaságot, ha euróban lennének a megtakarítások. Ahogyan a devizahitelezés, úgy a megtakarítások nagymértékű devizára váltása is komoly kockázatokat jelent, hiszen ugyanúgy növeli a gazdasági szereplők árfolyamkitettségét és rontja a bankrendszer forrásellátottságát. Az euróban való megtakarítás ösztönzése szűkítené a magyar állam finanszírozási lehetőségeit, valamint rontaná a monetáris politika hatékonyságát.
Parragh László az inflációval kapcsolatos narratívában sem követi a józanságot és a mértékletességet, ezért egyértelműen károsak és tévesek azon kijelentései, amelyek megalapozatlanul egy magas szinten ragadó inflációt vizionálnak. A globális inflációban már egyértelműen látszódnak azok a jelek, amelyek keresleti és kínálati oldalról is a fordulat irányába mutatnak. A nyersanyagárak ugyan továbbra is magas szinten alakulnak, azonban számos esetben igen jelentős csökkenés ment végbe az augusztusi rekordszintekhez képest, ami egyértelmű javulást tükröz a globális inflációs kilátásokban.

Az MNB ismételten felszólítja Parragh Lászlót, hogy a tudását meghaladó és a felelősségi körén kívül eső szakmai kérdésekben tartózkodjon a vélemény-nyilvánítástól, illetve, ha mégis megteszi, akkor kellő körültekintéssel tájékozódjon előtte, és csak a tények ismeretében fogalmazza meg mondanivalóját.

The Conversation

Ne hagyd ki!