Aki nem szeretne több kamatot visszafizetni és anyagi helyzete megengedi, annak érdemes kiszállnia a moratóriumból és minél hamarabb ismét megkezdenie hitele törlesztését, írja közleményében az MNB.


A törlesztési moratórium igénybevétele családok százezreinek jelentett kedvező választási lehetőséget, a munkahelyüket elvesztő, egészségügyi vagy egyéb okok miatt nehezebb életkörülmények közé kerülőknek pedig mentőövet az elmúlt csaknem közel másfél évben. A moratórium után a törlesztést folytatók havi terheit csillapítja, időben „széthúzza" az, hogy a havi törlesztőrészletek ugyanakkorák maradnak, mint a fizetési stop lehetőségének elrendelésekor (kivéve a változó kamatozású hiteleknél).

A moratórium alatt a vissza nem fizetett hitel tőkerészére folyamatosan kamat rakódik. Az adósok számára kedvező jogszabályi döntés az is, hogy e kamatot nem „csapják hozzá" a még meglévő tőketartozáshoz (nem lesz belőle kamatos kamat), hanem a futamidő meghosszabbodásával havi egyenlő részletekben lehet majd megfizetni azt.

A havi terhek időbeli elosztása azok számára életfontosságú, akik továbbra is nehéz helyzetben vannak, így nincs más választásuk. A futamidő megnyújtása és az egyenletes törlesztés ugyanakkor azt is jelenti, hogy az adott ügyfelek tovább használják a bank pénzét, ami nyomán összességében több pénzt kell hitelintézetük felé fizetniük. A futamidő és az összes hitelteher azok számára nő meg elsősorban, akik esetében a moratórium igénybevételekor még amúgy is sok év volt hátra a törlesztésből, illetve magasabb volt a kamatuk (pl. mert jellemzően magasabb hiteldíjú fogyasztási hitelük van) - írja közleményében az MNB.

Modellszámítás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén júniusi Stabilitási jelentése szerint pl. közel 3 millió forinttal nőne meg az összes tartozása annak az adósnak, akinek egyébként még 15 millió forintnyi tőketartozása és 20 évnyi futamideje volna hátra 5 százalékos kamatú lakáshitelénél, s a moratórium elrendelésétől egészen 2022. június végéig igényelné a fizetési stop-ot. Az ő futamideje (a moratóriumban eltöltött 27 hónapot is beszámítva) összesen 56 hónappal – azaz közel öt évvel – nyúlna meg.

Ugyancsak ennyivel, mintegy 58 hónappal kellene tovább fizetnie hitelét annak a moratórium lehetőségét végig kihasználó ügyfélnek, akinek 15 százalékos kamatozású, 1,5 millió forint összegű személyi kölcsöne van, s még 7 év hátralévő futamideje lett volna. Az ő összes hitelterhe a fizetési stop kapcsán felhalmozódó kamatok miatt 927 ezer forinttal nőne meg.

A futamidővel nem rendelkező hiteltermékeknél – pl. a hitelkártyák moratórium előtt felvett hitelösszegénél – nem kerül sor futamidő hosszabbításra (kivéve, ha a hitelező intézmény ezt az ügyfelek számára kedvező egyoldalú szerződésmódossal lehetővé teszi). Számukra így a törlesztési stop végével esedékessé válik a moratóriummal érintett teljes tartozás megfizetése. A futamidő nélküli hiteleknél ezért az adósoknak még lényegesebb mérlegelni a tartozás mielőbbi megfizetését.

The Conversation

Friss

Fotó: Shutterstock

A Mol nem hagyja annyiban a Hernádi Zsoltot elmarasztaló horvát ítéletet

A Mol-csoport csalódottságának adott hangot az ítélet kapcsán. Álláspontjuk szerint a legfelsőbb bíróság annak ellenére hagyta helyben a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét, hogy korábban mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás azt állapította meg, hogy sem a Mol, sem annak tisztségviselői nem követtek el bűncselekményt.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Szálka a vásárlók szemében a faáruk drágulása, lépett a versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyorsított ágazati vizsgálatot indított a fa építőanyagok hazai piacán is, hogy megfelelően feltárhassa a drasztikus építőipari drágulás mögött húzódó piaci folyamatokat. A vizsgálat a Nébih ellenőrzéseivel összehangolt helyszíni kutatásokkal indult, a GVH vizsgálói több piaci szereplőnél is megjelentek.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Horvátországban jogerőre emelkedett a Mol-vezér börtönbüntetése

A horvát legfelsőbb bíróság megerősítette a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét Ivo Sanader volt horvát kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója egyesített perében - közölte a Jutarnji List című horvát napilap. A nemzetközi választottbíróság szerint viszont Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a Mol (vagy Hernádi Zsolt) megvesztegette volna Sanadert.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!