Minden másiknál hamarabb és nagyobb mértékben kezd befektetni a Z generáció: már 19 évesen elkezdik és a korábbi generációkhoz képest nagyobb arányban is fektetnek be 21 éves koruk előtt. Bár az egyszerűség és a kockázatvállalás fontos számukra, a felelős befektetéseket is keresik.
A Z generációra (1997 és 2012 között születettek) jellemző a gyors és egyszerűen elérhető eszközök iránti érdeklődés, valamint az, hogy a közösségi médiából és influencerektől szerzett információk jelentősen befolyásolják befektetési döntéseiket. A Z-ék átlagos koncentrációs ideje 8 másodperc és közel felük állandóan online, ezért minél egyszerűbb üzeneteket és érthető termékeket kell számukra kínálni.
Digitális eszközök és technológiai preferenciák
A Z generáció tagjai a fintech megoldások elkötelezett felhasználói, akik előszeretettel választanak olyan befektetési platformokat, amelyek lehetővé teszik az egyszerű, mobiltelefonról is kezelhető befektetéseket. A hitelfelvétel, megtakarítás és befektetés területén a Z generáció nyitottabb és magasabb a kockázatvállalása, miközben a generációhoz tartozó minden második fiatal rendelkezik valamiféle tartós befektetéssel. Az MNB jelentéséből kiderül, hogy befektetési termékválasztásnál a magas kockázatú termékeket helyezik előtérbe, ezen belül legkedveltebb befektetési termékcsoportjuk a kriptovaluták (49%), melyet a részvénybefektetések (35%), és a befektetési alapok (34%) követnek.
Jellemző rájuk a FOMO (Fear of Missing Out – a valamiből kimaradás) vezérelte befektetési döntések is. A befektetési alapok esetében a Z generáció inkább az ETF-eket részesíti előnyben, főleg alacsony költségük, egyszerűségük és diverzifikáltságuk miatt.
Az is igaz viszont, hogy Z-k kiemelten foglalkoznak a társadalmi felelősségvállalással és a környezetvédelemmel, amit befektetési döntéseik során is figyelembe vesznek. A fenntarthatósági szempontok, mint az ESG alapú befektetések egyre népszerűbbek körükben. A Z generáció elvárja, hogy a vállalatok, amelyekbe befektetnek, felelős és átlátható tevékenységet folytassanak, különösen a környezeti fenntarthatóság és a társadalmi igazságosság terén - áll a K&H közleményében.
Itt az új kétségbeejtő trend a fiataloknál: végzetköltekezés
Van azonban egy másik jelenség is a mostani huszonévesek között, amelyet "végzetköltekezésként" (doom spending) aposztrofálnak. Ez azt jelenti, hogy a fiatalok értelmetlen luxusra, utazásokra és márkás ruhákra verik el minden pénzüket ahelyett, hogy gondoskodnának a jövőjükről. A Psychology Today cikke szerint a fiatalok azért költekeznek ilyen esztelenül, hogy megnyugodjanak, mert pesszimisták a gazdasággal és a jövőjükkel kapcsolatban. Ez azért történik, mert a fiatalok krónikusan sok idő töltenek az online térben, és úgy érzékelik, hogy folyamatosan „rossz híreket” kapnak.
