A nyugati világban egyre több Y és Z generációs fiatal - vagyis az 1980 és 2009 között születettek - értelmetlen luxusra, utazásokra és márkás ruhákra verik el minden pénzüket ahelyett, hogy gondoskodnának a jövőjükről. A trendnek neve is van a közösségi médiában: „doom spending”, magyarul végzetköltekezés.
A Világgazdaság a Psychology Today cikkét idézi, amely szerint a fiatalok azért költekeznek ilyen esztelenül, hogy megnyugodjanak, mert pesszimisták a gazdasággal és a jövőjükkel kapcsolatban. Ez azért történik, mert a fiatalok krónikusan sok idő töltenek az online térben, és úgy érzékelik, hogy folyamatosan „rossz híreket” kapnak.
“A jelenleg felnövő generáció az első, amelyik nagyon hosszú ideig szegényebb lesz, mint a szülei. Olyan érzésük van, hogy soha nem érhetik el majd azt, amit a szüleik” – magyarázta Ylva Baeckström, a King’s Business School pénzügyi tanszékének vezető előadója, aki szerint a végzetköltekezés a kontroll illúzióját kelti egy elszabadultnak tűnő világban.
Daivik Goel 25 éves startup-alapító maga is végzetköltekező volt, részben a munkájával való elégedetlenség, részben a kortársak nyomása miatt, és szerinte a szokás igen elterjedt a Szilícium-völgyben.
Így lehet leszokni
Goelnek azzal sikerült leszoknia erről a rossz szokásról, hogy megalapította a saját cégét és elkezdte élvezni a munkáját. Baeckström szerint az is segít a „gyógyulásban”, ha az ember megérti a saját pénzhez való viszonyát. Ahogyan az is, ha nem online, hanem személyesen vásárolunk vagy készpénzzel fizetünk, nem applikációkon keresztül.
Egyre kevesebb fiatal spórol nyugdíjra Magyarországon
Úgy tűnik, hogy Magyarországon sem gondolkodik hosszú távon sok fiatal. Nemrég írtunk arról, hogy egy év alatt 43 600 főről 42 000 fő közelébe esett vissza a legfiatalabb (16-29 év közötti) önkéntes nyugdíjpénztári tagok száma, ami 4%-os csökkenést jelent. Rosszabb a kép, ha 2016-ig megyünk vissza, ahonnan az MNB közli az adatokat: ez esetben már 36%-os a csökkenés mértéke. A következő korosztálynál - a 30-44 év közöttieknél - is van visszaesés: egy év alatt itt 8, nyolc év alatt pedig szintén 36%. Egyedül az idősebb, 45-59 és 60 feletti korosztályban lévők taglétszáma tudott növekedést felmutatni.
