Mi volt a baj?
Nem megfelelően feltüntetett ár, nem jól alkalmazott jótállási, szavatossági szabályok, panaszkezelési hiányosságok, a fiatalkorúak védelméről szóló szabályok megszegése. Ilyen ügyekben kellett 2020-ban a legtöbb esetben beavatkoznia a magyar fogyasztóvédelmi hatóságnak.
A fogyasztókat legjobban a légitársaságok lépései bosszantották. Ők összesen több mint 239 millió forint bírságot kaptak,
mert például a nagy késésekről sem tájékoztatták utasaikat vagy a törölt járatokra megvett jegyek ellenértékét csak jókora késéssel fizették vissza. Egy dohánygyárat 130 millió forintra büntettek, mert mentolos cigit gyártott, a jótállási szabályok megsértése pedig összesen 51 millió forintjukba került a renitens vállalkozásoknak. Az általános ellenőrzések mérlege 100 millió forint összbírság, amit a vásárlók megkárosítása vagy az ár nem feltüntetése miatt róttak ki leggyakrabban.
Mire számíthatsz vállalkozóként?
A fogyasztóvédelem partnerként kezeli a vállalkozásokat, hiszen közös érdek, hogy a vásárlók színvonalas kiszolgálást kapjanak. Az a cég, amelyik először téved a tilosba, csak figyelmeztetést kap és a hiányosságok felszámolására ösztönzik. Ám,
ha valaki nem tanul az esetből és ismételt jogsértésen kapják, esetleg fiatalokat vagy időseket ver át, netalán életveszélyt okoz, akkor nincs pardon.
A bírság felső határa az éves nettó árbevétel 5 százaléka, de legfeljebb 500 millió forint lehet. Mindezt Cseresnyés Péter, kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár nyiltakozta. A vásárlók szerinte maguk is sokat tehetnek a lehúzás ellen, vásároljunk tudatosan és körültekintően. Ha pedig vita támad, bátran kérjük a hatóság segítségét.
