A szakember megkeresésétől számolva hónapokat vehet igénybe, mire a megbízó rendelkezésére tud állni. Egy-egy beruházás jelentős csúszásának azonban nem csak az szakemberhiány lehet az oka egy friss, magyar kutatás szerint.
Könnyen kitolódhat a munka
138 nap várakozási időt hozott idén februárban a szakemberhiány Magyarországon – ennyi idő telt el átlagosan a szakember megkeresésétől a munka kezdetéig. Ez nagyjából 5 napos emelkedést jelent egy év alatt. A kutatásban 3580 személyt kérdeztek erről – írja az Infostart.hu.
„A 138 nap változatlanul extrém hosszú várakozási idő, az ideális egy-két hónappal szemben. Jó hír, hogy a jelenlegi trendek alapján túl van a tetőponton és az év második felétől várhatóan csökkenni fog a szakemberhiány mértéke, a kifutó támogatások, valamint a visszafogottabb önkormányzati beruházások hatására mérséklődő kereslet miatt”
– nyilatkozta Markovich Béla, a kutatást végző Mapei Kft. ügyvezetője.
Rájuk várhatunk a legtöbbet illetve legkevesebbet
A felmérésből az is kiderült, hogy Nógrád megyében a legnagyobb a szakemberhiány, ahol 154 nap a várakozási idő. A legkisebb probléma pedig Tolna megyében van, ahol ez az érték 111 nap.
Az országos kutatás arra is kitér, hogy a legkevesebbet a kőművesekre kell várni (nagyjából 94 napot), az ácsokra (106 napot), valamint a festőkre (115 napot). A legnagyobb a várakozási idő a villanyszerelőkre (135 nap), a burkolókra (136 nap), a bádogosokra (140 nap), a sor végén pedig a gépészek állnak, átlagosan 148 nappal.
A drágulás is módosíthatta a terveket
A cég kutatása alapján jelentős hatással volt a költségek emelkedése is a beruházásokra, hiszen az építkezők és felújítók 33 százaléka változtatott miatta az elképzelésein. A válaszadók 7 százaléka felhagyott a terveivel, 27 százalékuk pedig csökkenteni próbálta a költségeit, például olcsóbb, gyengébb minőségű anyagok használatával.
A beruházások leginkább Csongrád-Csanád és Baranya megyében hiúsultak meg (10 százalék), amíg legkevésbé Tolna (3 százalék) és Békés megyékben (4 százalék).
A terveikből a legtöbben Hajdú-Bihar megyében adtak le (35 százalék), de csak némileg maradtak el tőle Borsod-Abaúj-Zemplén és Vas megyék (32-32 százalék). A legkevesebben Tolna megyében (18 százalék) és Baranya megyében (20 százalék) döntöttek a költségek lefaragása mellett.
Továbbá országosan a megkérdezettek 15 százaléka nyilatkozta azt, hogy a drágulás miatt csúszott a beruházás befejezése. Ebben az esetben Tolna (25 százalék), Veszprém és Bács-Kiskun (19-19 százalék) megyékben volt leginkább tapasztalható az időbeli eltolódás. A legkevésbé pedig Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyékben (11-11 százalék), valamint Baranya, Békés és Hajdú-Bihar megyékben (12-12 százalék).
Mindemellett országosan a megkérdezettek 19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem volt rá hatással az áremelkedés.
