Az erős évkezdés után 2024 második negyedében valamelyest visszaesett a forgalom a hazai lakáspiacon és ezzel együtt az árak növekedése is megtorpant. Az Eurostat friss összefoglalója szerint ennek ellenére a hazai lakásárindex – mely szerint nálunk a lakásárak 2015-től ez év közepéig majdnem kereken megháromszorozódtak – változatlanul uniós csúcstartó.
Bár az idei április-június nem kedvezett a lakásárak további növekedésének, a KSH friss, előzetes adatai szerint a második negyedév jellemző árai mintegy 9,8 százalékkal haladták meg az egy esztendővel korábbit. Ezzel az összevont (vagyis a 2015-től számított) árindex lényegében tartotta az első negyedévben kialakult 298 százalékos szintet. A stagnálásba fordulás oka a kereslet váratlan visszaesése volt. Ahogy arra Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője felhívja a figyelmet, az Eurostat adataiból az is kitűnik, hogy 2024 első felében az árak változása igen látványosan követte le a forgalom dinamikáját. Az első negyedévben itthon mintegy 30 százalékkal nőtt a kereslet, s ez az árakat is vitte feljebb 7,5 százalékkal. Ám a második negyedév ehhez képest közel 6 százalékos forgalom-visszaesést hozott az Eurostat előzetes becslése szerint, ami mellett már nem tudtak tovább drágulni a lakások.
Egyébként az adatközlő uniós országok többségét is a forgalmi dinamika ilyen hektikus változása jellemezte az idei első félévben. Magyarország csak azzal lógott ki ezek sorából, hogy a legnagyobb változást mutató országoknál – ellentétben a hazai trenddel – rendre január-március hozta a gyengülést, s április-június az erősödést: Belgium (-20%, +9%), Bulgária (-27%, +26%), Dánia (-19%, +35%), Finnország (-27%, +17%), Franciaország (-11%, +22%), Írország (-34%, +2%).
Az Európai Unió tagországainak összevont árindexe április-júniusban 2,9 százalékos éves növekedést mutatott. A pozitív eredményhez leglátványosabban néhány közép-európai ország járult hozzá. Élükön Lengyelországgal, ahol 17,7 százalékos volt a drágulás, azt követte Bulgária (15,1%), Litvánia (10,4%), Horvátország (10%) és ötödikként Magyarország (9,8%). Ugyanakkor a legnagyobb éves veszteségeket néhány kifejezetten jómódú uniós ország piacáról jelentették. Luxemburgban, ahol már 6. negyedéve esik az index, ezúttal 8,3 százalékos csökkenést regisztráltak, Finnországban (-4,8%) hét, Franciaországban (-4,6%) négy, Németországban (-2,6%) pedig ugyancsak hét negyedéve csökkennek az árak.
Az új, illetve a használt otthonok adásvétele némileg eltérő képet mutat. A használt lakásoknál a kilenc év folyamatos drágulást követő 2023-as, négy negyedévig tartó visszaesésből lábal ki éppen a piac. 2024 január-márciusában még csak 0,2 százaléknyi, ám április-júniusban már 1,8 százaléknyi volt az éves drágulás uniós átlaga. Ez utóbbi átlagot a legnagyobb mértékben ugyancsak Lengyelország (16%), Bulgária (14,8%), Horvátország (10,6%) és Magyarország (9,6%) múlta felül. A már említett gazdag országok ezen a részpiacon sem tudták stabilizálni az árakat: Luxemburg (-9,7%), Franciaország (-5%), Finnország (-4,3%), Németország (-3%).
Az újépítésű lakások EU-s árszintje 2014 óta töretlenül drágul, itt még 2023-ban sem regisztráltak áresést, és 2024 második negyedében az éves árnövekedés a 7 százalékot is elérte. Ebben – egyetlen kivétellel – megint a volt keleti tömb országai mutatták a legnagyobb aktivitást. Tíz százalék felett drágult Lengyelország (19,2%), Bulgária (15,6%), Szlovénia (15,4%), Litvánia (12,2%), Románia (11,8%), Lettország (11,4%), Spanyolország (11,1%) és Magyarország (10,1%). Ezen a részpiacon árvesztők is mindössze öten vannak. A listájukat Svédország vezeti, ahol már a harmadik negyedéve csökken az újépítésű otthonok átlagára és legutóbb 7,4 százalékos éves esést rögzített a statisztika.
