A lakossági energiamegtakarítást szolgáló lakásfelújítások költségének 50 százalékos állami támogatását szorgalmazza az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). A véleményük szerint az ilyen fejlesztésekkel lehet igazi rezsicsökkentést elérni.
Állami támogatást vár az energiamegtakarítást szolgáló beruházásokhoz az ÉVOSZ
Azt javasolja Koji László, az ÉVOSZ elnöke, hogy az állam 50 százalékos támogatást nyújtson az energiamegtakarítást eredményező lakásfelújításokhoz. Úgy véli, a lakosság költene a felújításra, de nincs elegendő pénze a megemelkedett árak következtében. Valamint a magas hitelkamatok miatt inkább kivárnak.
A tartós rezsicsökkentést az energiamegtakarítást szolgáló felújítás eredményezi, és kevésbé az állam által támogatott rezsidíjak
- idézi az elnököt a VG.
Hozzátette, az Európai Unióban „lakhatási krízis” van. Magyarországon ez például abban nyilvánul meg, hogy a lakásvagyon műszaki állaga elöregedőben van, és az energetikai elvárásoknak jellemzően nem felelnek meg az épületek. Korábban a tulajdonosok nem igazán költöttek a lakóingatlanjuk energetikai korszerűsítésére, mert nem érte meg.
Elmondta, a legtöbb energia az épületek nyílászáróin, falain és födémén keresztül szökik el. Ezért indokolt lenne kiemelten foglalkozni a külső nyílászárók cseréjével és a külső falak, valamint födémek hőszigetelésével.
Állami ingyenpénz nélkül kevésbé vonzó a lakásfelújítás
Jelentősen csökkent a családok körében a lakásfelújítási és korszerűsítési kedv az Otthonfelújítási program 2022. december 31-i lezárultát követően - állapította meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése.
A gazdaságkutató intézeközleménye szerint az áprilisi, reprezentatív felmérésük azt mutatta, hogy a következő egy évben a lakóhelyükre nagyobb összeget költeni kívánó háztartások száma 2022 második negyedévében érte el a csúcsot, majd tavaly a második fél évben jelentős csökkent ez a szám.
A friss adatok alapján a háztartások 4,8 százaléka készül biztosan ilyen beruházásra, 19,5 százalékuk tart valószínűnek ilyen kiadást. Egy évvel korábban ugyanez a két arány 9 és 30 százalék volt.
Az intézet azt prognosztizálja, hogy a jövőben a 30 év alattiak lehetnek a legaktívabbak, körükben 8 százalék a biztosan, 26 százalék a valószínűleg felújítást, korszerűsítést tervezők aránya, de nem sokkal maradnak le tőlük a 40-49 év közöttiek sem (6 és 20 százalékos aránnyal).
A településtípusok közül a községek emelhetők ki, az itt lakók 6 százaléka biztosan, 26 százaléka valószínűleg vállalkozik egy komolyabb felújításra. Az ő helyzetüket segíti, hogy a falusi Csok továbbra is felvehető - mutatott rá közleményében a GKI.
