A lakáspiac megtorpanása a hazai költözési kedvet is erősen visszavetette, ez tűnik ki a belföldi vándorlás legfrissebb adatait bemutató KSH-statisztikából. A számok ugyanakkor azt is mutatják, hogy az évek során egyre mobilisabbak lettek az otthonteremtők, ebből a szempontból szempontból rekordot is döntöttek 2023-ban.
Tavaly, ahogy szűkült a lakáspiac, s óvatosabbak lettek az otthonkeresők, a költözések száma is nyolcéves mélypontra esett. Míg 2022-ben még mintegy 287 ezren kezdtek új életet egy másik vármegyében, addig tavaly már csak 221 ezren (-23%). Ugyanilyen arányban csökkent az egyes megyéken belül költözők száma is, melynél alacsonyabbat ugyancsak 2015-ben láttunk utoljára. „Ezzel a Covid-hatás is lecsengett” – értelmezi a jelenséget Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Ahogy emlékeztet: a költözési kedv a járvány nyomán szökött fel a 2021-es csúcsra, amikor mintegy 307 ezren váltottak vármegyét.
Ez a folyamat igen markánsan látszott a főváros és a külső zöldövezete, a környező Pest vármegye versenyében. A kisebb népsűrűséget, viszont több zöldet kínáló agglomerációt akkor különösen felértékelte a járványt kísérő preferenciaváltozás. Azonban most, hogy e riadalom már távolinak tűnik, az országban Pest vármegyében csökkent a legnagyobb arányban – éves összevetésben 31 százalékkal – az odaköltözők száma. Budapest ehhez képest stabilan vonzó maradt, ott csupán 19 százalékkal csökkent ez a mutató. Sőt a főváros eredménye országos mércével mérve is elég jónak mondható: csupán három vámegyében, Békésben, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Jász-Nagykun-Szolnokban volt kisebb (14-18 százalék közötti) a visszaesés.
E három vármegye kitűnő szereplését árnyalja, hogy rájuk a piac megtorpanása az elköltözés fékezésében is kevésbé hatott, mindössze 18-19 százalékos csökkenéssel. A másik végletet ebből a szempontból is a főváros jelenti, az onnan elköltözők száma 30 százalékkal esett vissza 2023-ban.
A statisztika szerint az átlagos országos költözési aktivitás tavaly 2,3 százalék volt, azaz a lakosság ekkora része váltott vármegyét a költözése során. Ehhez viszonyítva a legzártabb városnak Budapest bizonyult, ahol a ki-, illetve a beköltözés egyaránt csupán a polgárok 1,6 százalékát mozgatta meg. Mögötte a második Csongrád-Csanád, mindkét irányban 1,9 százalékos mutatóval. A vándorlásnak leginkább kitett vármegyék között már erősen irányfüggő az élboly: a lakosságszámukhoz képest a legtöbb beköltözőt vonzók csoportjába Pest, Heves, Fejér, Zala és Nógrád tartozik (2,6-2,8 százalék), míg ahonnan a legtöbben távoznak, az Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves (2,8-3 százalék). Ami azt is mutatja, hogy költözési szempontból Heves, illetve Nógrád a legnyitottabb vármegyénk.
Ha a megyei mérlegekre tekintünk, azt látjuk, hogy tavaly Magyarország lakossága megint egy kicsit nyugatabbra költözött. A vármegyék túlnyomó többségében, illetve a Dunától keletre mindegyikben az elköltözők voltak többségben. Ott lakosságarányosan a legnagyobb vesztes Szabolcs-Szatmár-Bereg (-0,4 százalék) és Borsod-Abaúj-Zemplén (-0,3 százalék), míg legjobban Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun szerepelt, melyek csak egy-két tucatnyi állandó lakosukat veszítették el.
A veszteség csekélysége adja a főváros sikerét is, míg korábban évi öt-tízezer polgárt is elveszített az ide-oda vándorlásban, tavaly csak mintegy hatszáz állandó lakos volt Budapest deficitje. A környező Pest vármegye, bár a lakosságvonzó hatása abszolút volumenben a korábbihoz képest nagyot csökkent, még mindig pozitív mérleggel zárta a tavalyi évet, hiszen a vármegyék közül arányaiban a legnagyobb mértékben, 0,4 százalékkal tudta növelni a népességét.
A Dunántúl összességében nyertese a költözéseknek, a vármegyéit tekintve pedig Győr-Moson-Sopron könyvelhette el a legnagyobb a lélekszám-gyarapodást (+0,3 százalék). Ám volt egy tömb itt is – Baranyával, Tolnával, s a Balaton menti Somoggyal és Veszprémmel –, ahonnan többen távoztak, mint oda érkeztek. Az elemző szerint nem nehéz ebben felfedezni a térség lakáspiacának a tartósabb problémáit. Egyre többen panaszkodnak arra, hogy a tó körüli árak már a helyi fiatalok számára is nehézzé teszik az ottani családalapítást, megmaradást. Emellett idén a külföldiek is inkább az eladói oldalon jelennek meg a helyi lakáspiacon.
Egy hosszabb periódust tekintve azt mutatja a statisztika, hogy a költözők mind nagyobb arányban keresik új lakóhelyüket egy másik vármegyében, miként Valkó Dávid fogalmaz, „egyre mobilisabbak a magyarok”. Míg 2003-ban a költözések 64,8 százalékával lépték át a vármegyehatárt, addig ez az arány az évek során lassan növekedett, s húsz évvel később, 2023-ban 66,9 százalékkal ért csúcsra.
Ám az egyes területek között is nagy a különbség a tekintetben, hogy az onnan indulók találnak-e alkalmas új otthont még a vármegyehatárok között, vagy ahhoz messzebbre kell vándorolniuk. E szempontból 2023-ban Pest képviselte az egyik végletet, az innen indulóknak kevesebb mint harmada (29 százalék) talált helyben új otthonra. Ezzel szemben van három vármegyénk, amelyekben a költözők több mint kétötöde a határaik között is célt ér: Győr-Moson-Sopron (41,2 százalék), Baranya (40,2 százalék), valamint Vas (40,2 százalék).
