Baljós árnyak
Európa legfelsőbb bírósága 2020-ban mondta ki, hogy az EU-USA közötti adattovábbítási egyezmény érvénytelen, ugyanis felmerült a gyanú, hogy az amerikai kormányzati hírszerző ügynökségek nem tartják tiszteletben az uniós polgárok személyiségi jogait.
Ez arra késztette a Meta Platforms (Facebook anyavállalata) európai szabályozóját, az ír adatvédelmi bizottságot, hogy ideiglenes végzést adjon ki, mely szerint a mechanizmus, amelyet a Facebook és az Instagram használ az európai felhasználók adatainak az Egyesült Államokba való küldésére, a „gyakorlatban nem alkalmazható”.
A végzést, amely nem vonatkozik a WhatsApp-ra, mivel annak a Meta csoporton belül más adatkezelője van, egy jogi kifogást követően befagyasztották, de tavaly májusban ismét napirendre került, amikor az ír Legfelsőbb Bíróság elutasította a Meta fellebbezését.
Egy korszak vége?
Jelen állás szerint, ha a többi uniós szabályozó nem emel kifogást a friss határozat ellen, akkor már idén májusban életbe léphetnek a transzatlanti adatátviteli szankciók. Helen Dixon ír adatvédelmi biztos jelezte, bármilyen kifogás hónapokkal meghosszabbíthatja a döntéshozatalt.
Ha az adatáramlást illegálisnak minősítik, és le kell állítani, annak nyilvánvalóan óriási következményei lesznek
-mondta Dixon.
Az adatvédelmi biztos nyomatékosította, a DPC határozata kizárólag a Facebookra és az Instagramra vonatkozik, így nem lesz közvetlen hatással más, Európában működő technológiai cégekre. Mint mondta, nem tehetnek átfogó megállapítást, ezért vállalatról vállalatra fognak haladni a szankciók kérdésében. Nagy munka vár a szabályozókra, ugyanis több százezer entitás érintett az ügyben.
A Meta figyelmeztetett, a leállás miatt valószínűleg nem tudja garantálni, hogy a Facebook és az Instagram működni fog Európában, hacsak nem építenek ki egy új transzatlanti adatátviteli keretrendszert.
