A Bath-i Egyetem kutatóinak elemzése szerint a ChatGPT-hez hasonló generatív mesterséges intelligencia (AI) eszközök alkalmazása háttérbe szoríthatja azt a kritikus ítélőképességet, amelyet a vezetők első kézből, saját tapasztalataik révén építenek fel. A szakemberek rámutatnak, hogy a technológia használata megakadályozza a morális meglátások, a kontextusmegértés és a hatékony feladatmegoldási ismeretek fejlődését - írja a HR Portal.
Dirk Lindebaum professzor, a Bath-i Egyetem Üzleti Iskolájának oktatója szerint ez komoly kockázatokat hordoz magában a szervezetek számára:
"Ahogy a vezetők egyre inkább a generatív AI-ra bízzák az ötletelést vagy a gyakorlati problémák megoldását, úgy hagyatkoznak egyre kevesebb saját ítéletre. Idővel ez csökkentheti a tanulási képességüket, a kritikus gondolkodást, valamint annak előrejelzését, hogy milyen lépésekre van szükség a jövőbeli célok eléréséhez."
A kutatók ugyanakkor megvizsgálták azt is, hogyan fordítható pozitív irányba a technológia: ha az AI-t nem a gondolkodás helyettesítésére, hanem a reflexió eszközeként használják.
Nemcsak a vezetői döntésekre lehet veszélyes az AI, hanem a gyermekek fejlődésére. Norvégia szigorú korlátozásokat vezet be a generatív mesterséges intelligencia iskolai használatára, hogy megvédje a gyerekeket a technológia tanulásra gyakorolt negatív hatásaitól.
A diákok egy része teljesen búcsút mondhat a virtuális asszisztenseknek. A norvég kormány ugyanis drasztikus lépésre szánta el magát: lényegében megtiltja a generatív mesterséges intelligencia eszközeinek használatát az általános iskolákban.
A szigorú szabályozás közvetlenül az 1–7. osztályos korcsoportot érinti, ami azt jelenti, hogy a 6 és 13 év közötti diákok a jövőben egyáltalán nem használhatnak ilyen AI-alapú megoldásokat az iskolai feladataikhoz. A kormányzat döntése mögött az a cél áll, hogy megelőzzék a technológia tanulásra gyakorolt bizonyítottan negatív hatásait.
