A Claude fejlesztőjeként is ismert vállalat egyetlen év alatt több mint háromszorosára növelte vállalati ügyfélkörét, miközben a ChatGPT mögött álló OpenAI pozíciója gyakorlatilag stagnált - számol be a Világgazdaság. Az éleződő verseny hatására az OpenAI már árcsökkentést fontolgat.
A Ramp AI Index szerint májusban az amerikai vállalatok 41 százaléka fizetett az Anthropic szolgáltatásaiért, míg az OpenAI esetében ez az arány 39,5 százalék volt. Egy évvel korábban még egészen más volt a helyzet: akkor az OpenAI 38,7 százalékos vállalati penetrációval rendelkezett, miközben az Anthropic mindössze 12,9 százalékon állt.
Szakértők szerint az Anthropic sikerének egyik kulcsa, hogy a Claude már nem egyszerű chatbotként működik, hanem egyre inkább a vállalati munkafolyamatok részévé válik. A Claude Code például képes programkódokat kezelni, fájlokat szerkeszteni, parancsokat futtatni és együttműködni különféle fejlesztői eszközökkel. A vállalat emellett a kisebb cégeket is célba vette olyan megoldásokkal, amelyek közvetlenül integrálhatók az egyébként napi szinten használt üzleti rendszerekbe.
A Claude ma már olyan platformokkal működik együtt, mint a QuickBooks, a PayPal, a HubSpot, a Canva, a DocuSign, a Google Workspace vagy a Microsoft 365. Az AI így nem külön alkalmazásként jelenik meg, hanem a pénzügyi, adminisztratív, értékesítési és elemző folyamatokat gyorsítja fel.
A vállalati AI-használat közben robbanásszerűen terjed. A Ramp adatai szerint 2023 elején még csak az amerikai cégek 7 százaléka fizetett AI-szolgáltatásért, idén májusra viszont ez az arány már 54 százalékra emelkedett. A nagyvállalatok közel kétharmada, de már a kisvállalkozások csaknem fele is használ fizetős AI-megoldásokat.
A verseny hatására az OpenAI jelentős árcsökkentéseket mérlegel, különösen a vállalati API-szolgáltatások területén. Nem véletlen, hogy egyes becslések szerint az Anthropic értéke már meghaladhatja az OpenAI-ét, és megközelíti az 1000 milliárd dollárt.
A tétet tovább emeli, hogy mindkét vállalat benyújtotta a tőzsdei bevezetés előkészítéséhez szükséges dokumentumokat. Bár az IPO-k időzítése még bizonytalan, a kérdés már nem az, hogy a cégek használják-e a mesterséges intelligenciát, hanem az, hogy mely szolgáltatók tudnak tartósan beépülni a vállalatok mindennapi működésébe.
Ahogyan látni, egyre több dolgot el tud intézni helyettünk az AI, ám azért van határ. Az utóbbi években egyre többen fordulnak mesterséges intelligencián alapuló chatbotokhoz lelki támogatásért, mivel ezek azonnal, ingyenesen és korlátlanul elérhetők. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek: az AI nem helyettesítheti a valódi pszichológiai segítséget – sőt, bizonyos esetekben kifejezetten ronthat a mentális állapoton.
A Stanford Egyetem egyik kutatása szerint a ChatGPT-hez hasonló modellek hajlamosak megfelelni a felhasználók gondolatmenetének, még akkor is, ha ez káros lehet. A tanulmány szerint a chatbotok lényegében szolgalelkűen tükrözik vissza a saját gondolatainkat, így rengeteget ronthatnak egy delúzióval vagy épp öngyilkos gondolatokkal küzdő ember állapotán. Jó példa erre, hogy az egyik vizsgált chatbot konkrét hídneveket sorolt fel egy állásvesztésről panaszkodó, öngyilkosságot fontolgató felhasználónak.
