A Publicis AI Readiness Index kutatása szerint, amelyet az Economx idéz, a magyarok jelentős része rendszeresen használ mesterséges intelligenciát kérdései megválaszolására. A felmérés alapján tízből hat ember fordul AI-hoz valamilyen témában, és minden negyedik esetben egészségügyi kérdésekkel.
A Weborvos beszámolója szerint a felhasználók leggyakrabban betegségek leírására, tünetek ellenőrzésére, valamint vitaminok és étrend-kiegészítők kiválasztására használják a chatbotokat. A válaszadók 27 százaléka laborleletek értelmezésében kér segítséget, míg 22 százalék képalkotó vizsgálatok eredményeit próbálja így megérteni.
A kutatás generációs különbségeket is kimutatott. Az Y generáció tagjai számára az AI legnagyobb előnye a gyorsaság, míg a Z generáció egy része azért fordul hozzá, mert úgy érzi, orvosától nem kapott elég részletes tájékoztatást. Sokan azt is bevallották, hogy bizonyos kérdéseket kellemetlennek éreznek személyesen feltenni.
A válaszokat viszont a felhasználók átlagosan 2,73 pontra értékelték egy ötfokú skálán, és mindössze 7 százalék hozott már kizárólag mesterséges intelligenciára épülő döntést egészségi állapotával kapcsolatban. A válaszadók 45 százaléka attól tart, hogy a jövőben nehezebb lesz megkülönböztetni a valós és az AI által generált információkat.
Komoly bajba kerülhetünk, ha túlságosan privát információkat osztunk meg, vagy túlságosan hagyatkozunk az ilyen chatbotok tanácsaira. Az Elon University digitális kutatóközpontjának kutatói arra hívják fel a figyelmet, hogy gyakorlatilag az összes AI chatbot felhasználja az ott megosztott adatokat a chatbot funkcióinak bővítésére, javítására, sőt, egyes IT-rendszerek ezeket az információkat „határozatlan ideig” tárolják is.
A kutatók szerint a következő információkat nem szabad megosztani a ChatGPT-vel és a hozzá hasonló AI-modellekkel:
- Személyazonossághoz köthető információk, pl. lakcím, személyigazolvány-szám, jogosítványszám, valódi név. Ezek az információk ugyanis kiszivároghatnak, illetéktelen kezekbe kerülhetnek, legrosszabb esetben rosszindulatú személyek visszaélhetnek velük.
- Túlságosan intim, személyes információk például párkapcsolatokról, családi helyzetről, magánéletről. Ezeket az információkat nemcsak elraktározzák a chatbotok, hanem külső személyek is hozzájuk férhetnek, például bírósági végzés esetén (az USA-ban egészen biztosan).
- Egészségügyi adatok megosztása: ez egyrészt a fent is említett személyes adatok kiszivárgása miatt veszélyes, másrészt pedig az is előfordulhat, hogy az AI részinformációk alapján téves diagnózist, rossz tanácsot ad.
- Érzékeny munkahelyi, céges adatok, forráskódok, olyan információk, melyeket bizalmas szerződés véd. Ismét: ezek az adatok kiszivároghatnak, az AI-rendszer pedig tárolja ezeket.
- Pénzügyi információk: fizetési adatok, bankkártyák, adóbevallás, befektetési tanácsadás. Itt is ugyanazok a kockázatok merülnek fel, mint az egészségügyi adatokkal kapcsolatosan: egyrészt előfordulhat, hogy illetéktelen személyek férnek hozzá a fizetési adatainkhoz, másrészt pedig az AI olyan tanácsot adhat, amin az ember végeredményében pénzt veszít
