Újabb mérföldkőhöz érkezett a mesterséges intelligencia integrációja a mindennapi munkavégzésben: az OpenAI bemutatta a ChatGPT macOS-es alkalmazásához fejlesztett „Computer History” nevű funkciót. A képesség koncepciójában és működésében leginkább a Microsoft sokat vitatott Windows Recall eszközére hasonlít, hiszen a háttérben figyeli és elemzi a felhasználó digitális tevékenységét. Az így gyűjtött adatokból a rendszert tanító információk válnak, amelyek segítségével a ChatGPT feltérképezi a felhasználó munkamódszereit, munkafolyamatait és szokásait. Ennek alapján a szoftver képes önálló automatizálási javaslatokat tenni, sőt akár a félbehagyott feladatok befejezését is átvállalhatja. Az aktivitásokból egy részletes idővonal készül, amelyre mind a ChatGPT hivatkozhat a későbbi feladatok során - számol be a HVG.
Az ehhez hasonló, folyamatos jelenléttel járó technológiák természetéből adódóan az újdonság komoly adatvédelmi kérdéseket is felvet. Az OpenAI éppen ezért hangsúlyozza, hogy a funkció használata teljes mértékben opcionális, a rendszer nem kapcsolja be automatikusan – a felhasználónak manuálisan kell engedélyeznie a beállítások között. Emellett a beállításoknál lehetőség van konkrét alkalmazások vagy weboldalak kizárására is, így azokat a rendszer figyelmen kívül hagyja, míg a böngészők inkognitófüleit alapértelmezetten kizárja a megfigyelésből. A felhasználók bármikor törölhetik a rögzített adatokat az idővonalról. A fejlesztők azt is leszögezték, hogy a Computer History nem készít képernyőfotókat, videókat vagy hangfelvételeket, kizárólag a digitális „események” struktúráját értelmezi.
A funkció egyelőre nem érhető el mindenki számára: az OpenAI első körben a kiemelt előfizetői réteget célozza meg vele. Jelenleg a legdrágább, ChatGPT Pro csomaggal rendelkező felhasználók, valamint a vállalati (Enterprise) és oktatási előfizetők próbálhatják ki a fejlesztést.
Ahogyan látni, egyre több dolgot el tud intézni helyettünk az AI, ám azért van határ. Az utóbbi években egyre többen fordulnak mesterséges intelligencián alapuló chatbotokhoz lelki támogatásért, mivel ezek azonnal, ingyenesen és korlátlanul elérhetők. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek: az AI nem helyettesítheti a valódi pszichológiai segítséget – sőt, bizonyos esetekben kifejezetten ronthat a mentális állapoton.
A Stanford Egyetem egyik kutatása szerint a ChatGPT-hez hasonló modellek hajlamosak megfelelni a felhasználók gondolatmenetének, még akkor is, ha ez káros lehet. A tanulmány szerint a chatbotok lényegében szolgalelkűen tükrözik vissza a saját gondolatainkat, így rengeteget ronthatnak egy delúzióval vagy épp öngyilkos gondolatokkal küzdő ember állapotán. Jó példa erre, hogy az egyik vizsgált chatbot konkrét hídneveket sorolt fel egy állásvesztésről panaszkodó, öngyilkosságot fontolgató felhasználónak.
