Így védi a termelőket a felvásárlói szerződések új rendszere
Fotó: Shutterstock

Így védi a termelőket a felvásárlói szerződések új rendszere

Minden érintett felvásárlónak már új, termelőbarát szerződésekkel kell dolgoznia. Ehhez adott ki most termelői segédletet az Agrárminisztérium (AM).


A gyümölcs- és zöldség-, valamint a sertés- és baromfiágazatokban 2024. július 1-je óta a termelők és a tőlük terményt, élőállatot felvásárló vállalkozások közötti szerződéseknek kötelező elemei a termelés és a teljesítés során felmerülő kockázatok egymás közötti megosztását tartalmazó rendelkezések. Az Agrárminisztérium összeállított egy szakmai tájékoztató anyagot arról, hogy mit jelent ez a gyakorlatban, milyen kérdéseket kell rendezni mindenképpen a termelő és vevője/megrendelője közötti szerződésekben a kockázatok törvényi előírásoknak megfelelő megosztása érdekében. Azok a felvásárlók, akik szerződéseikben nem tartalmazzák a kitételeket bírságra is számíthatnak.

A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény vonatkozó, 6/A. és 6/B. paragrafus szerinti szabályozása alapján a termelőt csak a termeléshez közvetlenül kapcsolódó kockázatok terhelik. Azaz ha a szerződésben mást is vállal (pl. áru szállítása, átadása stb.), úgy az ezekhez kapcsolódó kockázatok arányosan megosztása szükséges a termelő és a vevő között, vagy ha a szerződés szerint azokat kizárólag a termelő viseli, akkor számára anyagilag vagy más módon ellentételezés nyújtása szükséges.

Tehát a szerződésben rögzíteni kell a mezőgazdasági termelő által viselt, a mezőgazdasági termelés körébe nem tartozó szerződéses kötelezettségekből eredő kockázatok arányos ellentételezésének módját is. Fontos, hogy a termékek piaci árváltozásból eredő kockázat nem tartozik a megosztandó kockázatok közé!

Ezeket a kötelező elemeket mindazoknak az adásvételi szerződéseknek és mezőgazdasági vállalkozási jellegű szerződéseknek tartalmazniuk kell, amelyeket a növény vetése, a gyümölcs betakarítása évének első napja vagy az állat letelepítése előtt kötöttek. A termelő és vevője vagy megrendelője közötti szerződésekben a kockázatok megosztása érdekében többek között az alábbiak szerződésbe foglalása lehet szükséges.

A sertés- és baromfi szektorban:

• a vevő vagy megrendelő által a termelő számára biztosított napos baromfi/malac száma, amellyel az átadásnál elszámolnak;

• baromfi esetében a keléstől számított szavatosság ideje, illetve az állattartót terhelő letelepített darabszám arányában megállapított elhullási százalék;

• ha kevesebb élőállatot biztosít a vevő vagy megrendelő a szerződés teljesítéséhez a termelő számára, a mennyiségcsökkenés határértékeinek és következményeinek meghatározása;

• az élőállat szállítása során történő elhullási tolerancia és a kapcsolódó költségmegosztás;

• mind a napos baromfi/malac és a takarmány, mind a vágóállat és a takarmány ellenértékének különbözetére vonatkozó feltételek;

• az élőállat átadás-átvételére és a jegyzőkönyvek kitöltésére fordított idő a szállító jármű érkezésétől számítva, valamint meg kell határozni az ettől eltérő idő költségeit és eltérő darabszám esetén a kötbér mértékét;

• mind a napos baromfi/malac, mind a vágóállat rejtett és nyilvánvaló minőségi hibáiért való felelősség szabályai;

• a vágóállat átvételkor felmerülő minőségi kifogás egyértelmű következményei;

• a termeléshez a vevő/megrendelő által biztosított inputanyagok minőségi paraméterei, és e minőségi paraméterek nem teljesítésének esetére vonatkozó következmények;

• a szerződéstől való elállás feltételei;

• milyen esetekben utasítható vissza a termény termelő általi átadása vagy a másik fél általi átvétele, mikor nem fogadja a vevő/megrendelő a leszerződött árut (vis maior, műszaki probléma, baleset vagy más ok miatt);

• a szerződés teljesítés vis maior miatti akadályoztatása következményei.

A zöldség-gyümölcs szektorban:

• a vevő/megrendelő által a termelő számára biztosított szaporítóanyag, telepítési anyag darabszáma;

• ha kevesebb szaporítóanyagot biztosít a vevő vagy megrendelő a szerződés teljesítéséhez a termelő számára, a mennyiségcsökkenés határértékeinek és következményeinek meghatározása;

• a termeléshez a vevő/megrendelő által biztosított inputanyagok minőségi paraméterei, és e minőségi paraméterek nem teljesítésének esetére vonatkozó következmények;

• a szaporítóanyag, telepítési anyag rejtett és nyilvánvaló minőségi hibáiért való felelősség szabályai és a veszteség viselésének szabályai;

• a szállításra vonatkozó feltételek;

• a termény szállítása során történő minőségromlási tolerancia és a kapcsolódó költségmegosztás;

• a termény átadásának és átvételének ütemezésétől való eltérésből fakadó kockázatok viselésének szabályai;

• a termény átvétele időpontjában felmerülő minőségi kifogás egyértelmű következményei;

• a szerződéstől való elállás feltételei;

• milyen esetekben utasítható vissza a termény termelő általi átadása vagy a másik fél általi átvétele, mikor nem fogadja a vevő/megrendelő a leszerződött árut (vis maior, műszaki probléma, baleset vagy más ok miatt);

• szerződés teljesítés vis maior miatti akadályoztatása következményeinek meghatározása.

Ne hagyd ki!