Vegyünk néhány konkrét, hétköznapi példát: vissza nem fizetett baráti kölcsön, károkozás, jogtalannak ítélt kirúgás, végrendelet. Kihez fordulnál segítségért, tanácsért? Néhány kivételtől eltekintve nagy a tanácstalanság, nagy a zűrzavar. Ezt erősíti meg a Magyar Országos Közjegyzői Kamara felmérésének eredménye.
Az ötszáz válaszadó bevonásával végzett kutatásból kiderül:
A kitöltők alig egyharmada tudta csak, hogy ügyvédet vagy közjegyzőt érdemes felkeresnie, ha szerződést szegnek vele szemben, például, ha egy vállalkozó, akinek már előleget is fizetett, nem végzi el a munkát. Ezzel szemben a többség tévesen a kereskedelmi és iparkamarához, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségéhez vagy a vállalkozó székhelye szerinti önkormányzathoz fordulna segítségért.
Ha a szomszéd kertjében kidőlt fa megrongálná a gépkocsiját, és a szomszéd nem akarná megtéríteni a pár százezer forintos kárt (és a biztosító sem), csak az emberek alig egyötöde fordulna közjegyzőhöz, és indítana fizetési meghagyásos eljárást, ami a 3 millió forint alatti pénzkövetelések visszaszerzésére szolgáló jogi megoldás. A válaszadók több mint négyötöde ilyen esetben - tévesen - inkább feljelentést tenne a rendőrségen, bírósághoz vagy a helyi önkormányzathoz fordulna a kár megtérítése érdekében.
Amikor a közjegyző segít
A kitöltők 42 százaléka tudta, hogy érdemes közjegyzőt felkeresnie, ha pereskedés helyett inkább egyezséget kötne a vele vitában álló féllel, és biztosra szeretne menni, hogy az egyezségben foglaltak valóban teljesülnek. Jelentős számban voltak azok, akik szerint a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú egyezséget házilag is készíthetnek, ha azt két tanú is aláírta, mások pedig azt gondolták, hogy ilyet csak bíróság vagy ügyvéd előtt érdemes kötni.
Néhány kérdéskörben kifejezetten tájékozottnak bizonyultak a megkérdezettek: a kitöltők több mint fele, helyesen, közjegyzőhöz fordulna és fizetési meghagyásos eljárást indítana, ha egy ismerőse nem akarná visszafizetni neki a háromszázezer forintos tartozását. Egyötödük szerint ilyen esetben az egyetlen megoldás az lenne, ha bíróságon, peres eljárással próbálná visszaszerezni a pénzét, míg egy részük feljelentést tenne a rendőrségen. Minden tizedik kitöltő pedig azt válaszolta, hogy nem tenne jogi lépéseket, hanem inkább elfogadná, hogy nem kapja vissza a tartozást.
Kirúgtak, mit tegyek?
A válaszadók majdnem háromnegyede tisztában volt vele, hogy bírósághoz kellene fordulnia, ha jogellenesen bocsátanák el az állásából, ugyanis ilyen ügyekben a törvényszék, mint munkaügyi bíróság jár el. Egyharmaduk viszont tévesen közjegyzőhöz vagy az ombudsmanhoz fordulna, néhányan pedig ebben az esetben is azt gondolták, hogy a legcélravezetőbb megoldás a rendőrségi feljelentés lenne.
Amiben jók vagyunk
A legtöbb helyes válasz a végrendelettel kapcsolatos kérdésre érkezett: tízből kilencen tudták, hogy közjegyzőnél vagy ügyvédnél érdemes letétbe helyezni a végrendeletet, ha azt szeretnék, hogy az mindenképp előkerüljön a hagyatéki eljárásban. A válaszadók 3 százaléka a lakhelye szerinti önkormányzatnál akarná megőriztetni a dokumentumot, holott az önkormányzatnál ilyenre nincs lehetőség.
Az ügyintézés sok esetben szoros határidőkhöz kötött, ezért már indulásnál jó tisztában lenni azzal, hogy kihez is kell fordulni. Ellenkező esetben csúnyákat lehet bukni, még akkor is, ha igazunk van.
