A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) 2022. július 5-én ítéletet hozott a Mol és a Horvát Köztársaság között folyó választottbírósági eljárásban. A Mol 2013-ban kezdeményezte az eljárást, mert Horvátország több ízben megsértette a felek között 2009-ben megkötött, elsősorban gázkereskedelmet szabályozó szerződéseket, olvasható a Budapesti Értéktőzsde weboldalán közzétett tájékoztatásban.
Az ICSID ítélete egyértelműen kimondja: nem megalapozottak Horvátország vesztegetéssel kapcsolatos állításai. A háromtagú tanács egyhangúan visszautasította Horvátország azon védekezését, hogy a 2009-es szerződések vesztegetés eredményeként jöttek volna létre. Akárcsak a 2016-os UNCITRAL bíróság, ez a nemzetközi bírói fórum is gyengének és ellenmondásokkal terheltnek minősítette a horvát büntetőeljárások koronatanújának történetét. Továbbá, a bíróság kifejezte erőskételyét a tanú igazmondását és megbízhatóságát illetően úgy a választottbírósági, mint a zágrábi büntetőeljárásokban.Az ügyben korábban Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt jogerősen hat év börtönbüntetésre ítélték Horvátországban, a Mol vezetőjét, Hernádi Zsoltot pedig két év büntetésre ítélte a horvát igazságszolgáltatás. A Zágráb megyei bíróság első fokú elmarasztaló ítéletet tavaly októberben a helyi legfelsőbb bíróság is helyben hagyta, az ítélet ellen Hernádi a horvát alkotmánybírósághoz fordult.
A választottbírósági ítélet szerint Horvátország jelentős károkat okozott az INA-nak, közvetve pedig a Mol-nak, mivel szerződéses kötelezettsége ellenére sem vette át az INA gázkereskedelmi üzletágát, továbbá nem a szerződésnek megfelelően történt a földgáz árszabályozása és a bányajáradék mértékének emelése sem, amivel 167,8 millió dollár veszteséget okozott a MOL-nak.
A választottbíróság további 16,1 millió dollár összegű kártérítést ítélt meg az INA leányvállalata (Prirodni Plin) által gáztározóban tárolt földgáz nyomott áron történő kényszerértékesítése miatt. Az ítélet a kamatfizetést is figyelembe véve összesen nagyságrendileg 236 millió dollár kártérítést ítélt meg a Molrészére.Ez lényegesen kevesebb annál az egymilliárd dolláros követelésnél, amelyet a Mol eredetileg támasztott a horvát kormánnyal szemben.
A Mol 2013 végén kezdeményezett nemzetközi választott bírósági eljárást a horvát kormány ellen horvátországi befektetéseinek védelmében, azt állítva, hogy a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait.
Ez a második választott bírósági eljárás, amelyet Horvátország elveszített a Mollal szemben. Az első Svájcban volt az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) előtt, amelyet Zoran Milanovic kormánya kezdeményezett 2014-ben a Mol washingtoni keresetére válaszul. A 2016 decemberében lezárult eljárásban a magyar fél 14,5 millió eurót kártérítést kapott Horvátországtól.
A Mol 2003-ban szerezte meg az első 25 százalékot az INA-ban, majd 2008 végén további 22,15 százalékot vásárolt, és megegyezett a horvát kormánnyal az irányítás átvételéről is. A Mol ezt követően további részvényeket vett a piacon, és jelenleg 49,08 százalékos részesedése van a vállalatban.
