A magyar reklámadó és a kiskereskedelmi ágazatban kivetett lengyel adó nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot - közölte döntését az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága.
Magyarország 2014-ben fogadta el a reklámadótörvényt, amelynek értelmében a vállalatokat reklámbevételüktől függő mértékű adó megfizetésére kötelezték. A magas reklámbevétellel rendelkező vállalatok lényegesen magasabb, 0-tól 50 százalékig terjedő progresszív adókulcsok alá tartoztak. Lengyelország a magyar reklámadóhoz hasonló, a vállalkozásokra vonatkozóan olyan közvetlen adót vetett ki, amelyet nem a nyereség, hanem az árbevétel után számítanak ki, és amely progresszív szerkezetű.
Az előzmények
Az Európai Bizottság mindkét adót a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította, arra hivatkozva, hogy azok az alacsonyan adóztatott kisebb vállalkozások számára megengedhetetlen előnyt biztosítsanak, és ezáltal állami támogatásnak minősülnek. Lengyelország és Magyarország a bizottsági határozatokat megtámadta az Európai Unió Törvényszéke előtt, mely helyt adott kereseteiknek, és semmisnek nyilvánította az uniós bizottság határozatait. A bizottság fellebbezést nyújtott be az uniós bírósághoz.
Az ítélet
A most ismertetett ítéletében az uniós bíróság mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy a belső piac területén a tagállamok szabadon dönthetnek az adóztatási rendszerről. Arra is emlékeztettek, hogy nem ellentétes az állami támogatásra vonatkozó uniós joggal, ha a tagállamok olyan progresszív adómértékek alkalmazása mellett döntenek, melyek figyelembe veszik az adóalanyok teherviselési képességét.
E jog nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy a progresszív adómértékek alkalmazását kizárólag a nyereségekre kivetett adókra korlátozzák, kizárva ezzel az árbevételen alapuló adókat. Ezek ismeretében - megerősítve a törvényszék korábbi döntését - az uniós bíróság semmisnek nyilvánította az uniós bizottság határozatait, és teljes egészében elutasította a brüsszeli testület által megtámadott ítéletekkel szemben benyújtott fellebbezéseket.
Magyarország egyébként többször is módosította a vitatott jogszabályt, az egyik fontos változás az volt, hogy 2020 végéig a reklámadó kulcsát 0, vagyis nulla százalékban határozta meg.
