A magyar reklámadó és a kiskereskedelmi ágazatban kivetett lengyel adó nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot - közölte döntését az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága.


Magyarország 2014-ben fogadta el a reklámadótörvényt, amelynek értelmében a vállalatokat reklámbevételüktől függő mértékű adó megfizetésére kötelezték. A magas reklámbevétellel rendelkező vállalatok lényegesen magasabb, 0-tól 50 százalékig terjedő progresszív adókulcsok alá tartoztak. Lengyelország a magyar reklámadóhoz hasonló, a vállalkozásokra vonatkozóan olyan közvetlen adót vetett ki, amelyet nem a nyereség, hanem az árbevétel után számítanak ki, és amely progresszív szerkezetű.

Az előzmények

Az Európai Bizottság mindkét adót a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította, arra hivatkozva, hogy azok az alacsonyan adóztatott kisebb vállalkozások számára megengedhetetlen előnyt biztosítsanak, és ezáltal állami támogatásnak minősülnek. Lengyelország és Magyarország a bizottsági határozatokat megtámadta az Európai Unió Törvényszéke előtt, mely helyt adott kereseteiknek, és semmisnek nyilvánította az uniós bizottság határozatait. A bizottság fellebbezést nyújtott be az uniós bírósághoz.

Az ítélet

A most ismertetett ítéletében az uniós bíróság mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy a belső piac területén a tagállamok szabadon dönthetnek az adóztatási rendszerről. Arra is emlékeztettek, hogy nem ellentétes az állami támogatásra vonatkozó uniós joggal, ha a tagállamok olyan progresszív adómértékek alkalmazása mellett döntenek, melyek figyelembe veszik az adóalanyok teherviselési képességét.

E jog nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy a progresszív adómértékek alkalmazását kizárólag a nyereségekre kivetett adókra korlátozzák, kizárva ezzel az árbevételen alapuló adókat. Ezek ismeretében - megerősítve a törvényszék korábbi döntését - az uniós bíróság semmisnek nyilvánította az uniós bizottság határozatait, és teljes egészében elutasította a brüsszeli testület által megtámadott ítéletekkel szemben benyújtott fellebbezéseket.

Magyarország egyébként többször is módosította a vitatott jogszabályt, az egyik fontos változás az volt, hogy 2020 végéig a reklámadó kulcsát 0, vagyis nulla százalékban határozta meg.


The Conversation

Friss

Fotó: Shutterstock

A befektetők imádják Kelet-Európa új slágerstartupját

A csehországi Rossum szoftverfejlesztő vállalat 100 millió dolláros befektetéshez jutott, ennk köszönhetően térségünk egyik legértékesebb startupjává lépett elő. Nézzük, miért imádják a befektetők az alig hatéves vállalkozást!

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Szereted hallatni a hangodat? A Spotify újításának örülni fogsz

A Spotify bejelentette, hogy a három éve indított podcast szolgáltatásait a tartalomgyártók hamarosan szélesebb körben is igénybe vehetik. A zenei streamingszolgáltató vállalat abban reménykedik, hogy az újítással növelheti a prémium előfizetői számát.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Unsplash

Fiatal programozó zseni vállalkozását nyelte le a Twitter

Nick Caldwell, a Twitter mérnöki divíziójának alelnöke stílusosan a Twitter-en jelentette be, hogy a közösségi platform felvásárolta a Sphere chat applikációt. A Sphere-t az a vállalkozó zseni alkotta, akitől alig 17 éves korában a Yahoo 30 millió dollárért megvásárolta az első startupját.
TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!