A feketefoglalkoztatás legnagyobb haszonélvezői kétségkívül a munkáltatók. Persze amekkora a haszon, akkora a kockázat is, ha nem nagyobb. Mivel nincs nyoma a foglalkoztatásnak, a munkáltató azzal nyer, hogy megspórolhatja egyebek között a járulék-költségeket. Ez persze kétélű fegyver, ha a turpisságra fény derül, akkor a bűnös a megtakarított összeg többszörösét fizetheti ki büntetésként. Arról nem is beszélve, hogy a munkavállalónak is lehetnek jogos követelései. Akár utólag is.
Munkavállalói szempontból már teljesen más a helyzet. Beszélhetünk itt is pozitívumokról, hiszen bejelentett jövedelem hiányában az érintett az adókötelezettségek alól is mentesül valamilyen szinten. Például az esetleges tartozások nem kerülnek levonásra. Ezzel párhuzamosan viszont megszűnik a nyugdíjra és az egészségügyi ellátásra való jogosultság, illetve nehezebb lesz hitelhez jutni. Sokszor a kényszer viszi rá a munkavállalót arra, hogy cinkostárssá váljon. Ha a munkáltató az adott térségben vagy szakmában csak ilyen körülményekkel kínál munkalehetőséget, a mindennapi megélhetés miatt a dolgozónak muszáj elvállalnia a kínált feltételeket.
Mi számít feketefoglalkoztatásnak?
Az állam az alábbiakat minősíti feketefoglalkoztatásnak:
- az érintett felek között nem készül írásos megállapodás a munkavégzésről
- a munkáltató nem jelenti be hivatalosan a munkavállalót az adóhatóságnál
- a munkáltató a ténylegesnél alacsonyabb pozícióra jelenti be a munkavállalót (adókedvezmények és alacsonyabb bér reményében)
- a munkáltató megbízási jogviszonyban alkalmazza a dolgozót, hogy kevesebb közterhet kelljen fizetnie
Az állam helyzete sem egyszerű
Egyrészt az illegális foglalkoztatás következtében jelentős költségvetési adó- és járulékbevételektől esik el, továbbá romlik a morál és a jogszerűség elvárása. A munkavállalói biztonság és jövedelem-szint csökkenése pedig társadalmi károkat okoz.
Másrészt, még ha nem is teljesen legális, de valós munkahelyekről van szó, amelyek fizetnek a sokszor szorult helyzetben lévő alkalmazottaknak. Így a tényleges munkanélküliség is alacsonyabb. Az államnak figyelembe kell vennie, mennyire javítana a kifehérítés a gazdaság állapotán, illetve milyen fontos gazdasági szereplőket és érdekeket fordítana maga ellen, írja a munkaeropiac.eu.
Mi a helyzet Magyarországon?
Körültekintőnek kell lenniük azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknél az elmúlt három évben munkaügyi jogsértést tártak fel. Az év elejétől keményebb bírságokra kell számítaniuk.
A visszaesők rendkívüli módon megnehezíthetik saját sorsukat. A január elejétől életben lévő szabályok szerint ugyanis esetükben a korábbi jogsértést súlyosbító körülményként értékelik a büntetések kiszabásakor, amely a szokásosnál így jóval nagyobb összegre is rúghat
– idézi az mno.hu a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakvéleményét.
Főleg a veszélyesnek számító ágazatokban, így az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a bányászat és az egészségügy területén működő vállalatoknál indokolt a szokásosnál is nagyobb fegyelem.
Az innovációs tárca tavaly arra hívta fel figyelmet, hogy idén a munkavédelmi ellenőrzések az említett ágazatokban lesznek intenzívek, de az építőiparban nagy számban várhatók munkaügyi ellenőrzések is. Ugyanakkor ilyen ellenőrzéseket – egyebek között a fekete foglalkoztatás miatt – az építőiparon kívül is nagy számban tartanak. Mert trükközésben még mindig elég jól állunk. A tavalyi, harmadik negyedéves adatok szerint a foglalkoztatók hetven százalékánál tártak fel a vizsgálatok munkaügyi jogsértéseket.
